Császár Zoltán, a KDNP Zala vármegyei elnöke – zaon.hu 

Zalaegerszeg méretű városban is lehet minőségi felsőoktatást működtetni, amely a következő években a járműipari tesztpálya partnerségével oktathat – adta hírül a sajtó a napokban. Császár Zoltánnak, a Kereszténydemokrata Néppárt Zala vármegyei elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Elnök úr, Zala fővárosában a felsőoktatás fél évszázadra tekint vissza. Hogyan érzékelhető a város mindennapjaiban ez a fajta értékgyarapítás?

– Zalaegerszegen évtizedek óta működik színvonalas felsőoktatás, a gazdasági képzés éppen a minap ünnepelhette fennállásának 50 éves évfordulóját. A zalaegerszegi pénzügyi-számviteli képzés a Nyugat-Dunántúl talán legnívósabb gazdasági felsőoktatását nyújtja, ezzel generációk óta biztosítja a város, a megye és a régió számára a közgazdász-utánpótlást. Felsőoktatásunkra két trend jellemző: egyfelől a mai korban közvetlenül hasznosítható képzések irányába tolódik a képzési kínálat (itt elsősorban a műszaki, informatikai hangsúly növekedését láthatjuk Zalában is), másfelől a gyakorlati helyekkel folytatott egyre szorosabb együttműködés szinte garantálja a hallgatók azonnali munkaerő-piaci integrációját és a munkáltatói oldal számára szükséges, a gyakorlat során testre szabott képzésben is részesedett munkaerő biztosítását. Zala vármegye az innováció fellegvára lehet, hiszen a közép-európai jelentőségű tesztpálya mellé már most számos további innovatív piaci szereplő telepedett meg, és továbbiak megjelenése is várható. A Zalaegerszegen megvalósuló fejlesztés hatása pedig kihat a vármegye egészére, sőt még azon túlra is. Úgy vélem, hogy a vármegye egyre erősebb gazdasági potenciálja, a Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is stabilan működő felsőoktatás, valamint a rengeteg megvalósult tudományos, szakmai és kulturális-szabadidős fejlesztés (pl. nagykanizsai multifunkcionális csarnok és innovációs park, a zalaegerszegi uszoda és szabadidősközpont) növelik a zalai térség népességmegtartó erejét, a zalai emberek XXI. századi versenyképességét.

– Göcseji dombérozót tartottak Gellénházán, tamburafesztivál zengett Tótszentmártonban, pajtaszínház adott élményeket Kehidakustányban – csak a közeli napokban. A szűkebb haza mint lelki erőforrás miként ad megerősítést ma, amikor a szélsőség a nemi azonosságban is szeretné megingatni az embereket?

– Zala vármegye az ország kisebb vármegyéi közé tartozik, amely a fővárostól is meglehetősen távolra esik (egyetemistaként nekem kellett a legtöbbet utaznom hétvégente a kollégiumi szobatársaim közül), ráadásul az ABC rendben (de szigorúan csak abban) utolsó a sorban. Mindez létrehoz egy sajátos zalai identitást: a vármegyéből elszármazottak belföldön és külföldön is összetartanak. Nem túl nagy területű tehát, mégis több tájegységre tagolható a vármegye, melyeknek még mélyebb sajátos identitása, kultúrája.

A Göcseji Dombérozó egy több észak-nyugat-zalai (ide tehető Göcsej tájegység) kistelepülés összefogásával megvalósuló, idén már hatodik alkalommal megszervezett, népies ihletésű nyári rendezvénysorozat volt. 32 település 50 helyszínén közel 100 programon vehettek részt az érdeklődők, ebből kettőt emelnék ki: az első hétvégén megrendezett novai hagyományőrző aratófesztivált, melyen a térség országgyűlési képviselője, Vigh László is részt vett; valamint a második hétvégén tartott zalaszentgyörgyi göcseji lakodalmast, ahol Kiss-Molnár István néptáncpedagógus néprajzi-népzenei gyűjtését mutatta be a Zalaszentgyörgyi Néptáncegyüttes az autentikus falusi porta tájház udvarán. Vármegyénk nyugaton Szlovéniával, délen Horvátországgal határos, a történelmi nemzetiségek tovább gazdagítják az ország és a megye kultúráját – így van ez Tótszentmártonban is, ahol a hagyományos tamburafesztivált a pandémia miatti két év kihagyás után immár a nemrég felavatott termelői piacon tarthatták meg. Nem mellékesen a dél-zalai borok és egy jellegzetes burgonya alapú zalai étel, a prósza is a rendezvény középpontjába kerültek. Kehidakustány ismert lehet az olvasók számára gyógyfürdőjéről vagy Deák Ferenc, haza bölcse egykori birtokáról, a ma múzeumként működő Deák-kúriáról is. A pajtaszínházban 15 zalai amatőr színjátszó produkció mutatkozott be, elsősorban a hagyományőrzés jegyében. Hogy mennyire fontos darabjai kultúránknak ezek a találkozók, azt a több száz érdeklődő mellett az is jelzi, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet Hálózati Központ vezetője is részt vett az eseményen. Rendkívül színes tehát a kínálat, rengeteg program várja a közönséget nyáron a megyében. Azt pedig kijelenthetjük, hogy a hagyományőrzés megmaradt a gyakorlatiasság és a józan paraszti ész talaján, tartva a távolságot modern korunk életidegen, erőltetett és túlgondolt elméleti túlkapásaitól. Olyan tiszta forrás a népi kultúra, amelyből érdemes meríteni, és amelyben érdemes megmerítkezni újra és újra.

– Zalaegerszegnek különleges keresztény történelmi értéke, hogy Mindszenty József 25 évig tevékenykedett itt plébánosként. Ennek az emléknek a fénye hogyan segíti, hogy értelmiségi közösségek közelebb hozzák a fiatalokat a kereszténydemokrata értékrendhez?

– Valóban: Mindszenty József pályájának leghosszabb szakaszát Zalaegerszegen töltötte, és talán későbbi előmenetele is annak a módszeres és rendkívül eredményes munkának köszönhető, amit a zalaegerszegi közösség javára elvégzett ebben a 25 évben. A bíborost legtöbben a kommunistákkal való szembefordulása, 1956-os szerepvállalása, az azt követő üldöztetése alapján ismerik. Mégis úgy gondolom, hogy jó döntés volt Zalaegerszegen – és nem Esztergomban vagy Budapesten – megépíteni a Mindszenty József bíboros mellett a keresztényüldözés további áldozatainak is emléket állító Mindszentyneum múzeumot, hiszen az egykori zalaegerszegi plébános békeidőben elvégzett építőmunkájának keze nyomát a mai napig büszkén viseli a város: templomot és kolostort, elemi és polgári iskolát, ifjúsági közösségi házat, szeretetotthont építtetett, nagy figyelmet tanúsított az elesetteknek, taníttatta a szegény sorsú, de tehetséges gyermekeket, és aktívan részt vett a keresztény közéletben is.

Munkássága iránytűt jelent mindenki számára, aki utódaként a keresztény közéletben részt vesz. Nevét iskola, múzeum és közterület is viseli Zalaegerszegen, és több szobra áll a városban. Emlékét ápolja egykori plébániája és a többi zalaegerszegi katolikus egyházközség is, valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi csoportja. A KÉSZ csoport rendszeresen megemlékezik a bíboros halálának évfordulójáról, mennybéli születésnapjáról május 6-án. Idén március 29-én Osztie Zoltán plébános atya celebrált szentmisét Budapesten Mindszenty József tiszteletére születésének 130. évfordulója alkalmából, több, a bíborost tisztelő civil szervezettel közös kezdeményezésünkre. Bízunk benne és rendszeresen imádkozunk érte, hogy a bíboros szentté avatása mielőbb megtörténjen. Miként Mindszenty József is feladatának tekintette a keresztény közösségek építését, megerősítését, mi is azon vagyunk, csatlakozva a katolikus, református és evangélikus egyházközségekhez és a zalaegerszegi KÉSZ csoporthoz, hogy az előttünk lévő jó példa alapján erősítsük a keresztény közösségeket, hogy aztán ezekből előléphessenek a közélettel is foglalkozni vágyó fiatal kereszténydemokraták.

– Hogyan erősödik a KDNP Zala vármegyében?

– A KDNP 11 helyi szervezettel rendelkezik Zala vármegyében, ebből 2 a közelmúltban alakult, további 1 alapszervezet pedig szervezés alatt áll. A kistelepüléseken a pártélet nem elsősorban a pozíciók megszerzéséről szól: rendre független polgármesterek vezetik a zalai falvakat, akik azonban többnyire nyitottak, sokan pedig elkötelezettek is a nemzeti-keresztény értékrend iránt.

Ezeken a helyeken véleményformáló erőként, közösségileg elhivatott és aktív, lokálpatrióta emberek csoportjaként működik egy-egy helyi szervezet, ahol a tagokra lehet számítani aláírásgyűjtés és szavazóköri megfigyelői szerepvállalás mellett a települési civil közösségi élet, testvérkapcsolatok, egyházközségi munka terén is. Továbbá, a kistelepülési tagjaink aktívak voltak a városokban zajló izgalmasabb választások alkalmával is a munkában: a kormánypárti jelöltek által magas többséggel megnyert (polgármester 100%, önkormányzati képviselő 76,47%) legutóbbi keszthelyi időközi választáson például a környékbeli KDNP-s polgármesterek is kivették a részüket a kampányfeladatokból. Vármegyénk városaiban a közösségépítésre helyezünk nagy hangsúlyt. Zalaegerszegen 2021 őszén családi napon látogatott el közösségünkhöz Nacsa Lőrinc frakciószóvivő, Bese Gergő atya és Gaal Gergely miniszteri biztos, a városi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége csoport 30 éves születésnapi rendezvényén pedig Makláry Ákos országos KÉSZ elnök volt előadónk. Nagykanizsán 2022 januárjában Hölvényi György EP-képviselő volt az első nagykanizsai kereszténydemokrata est vendége, amely rendezvényt a budapesti sorozat mintájára, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel partnerségben szerveztünk meg. A világjárvány előtt előadást tartott szervezésünkben a zalaegerszegi hangverseny- és kiállító teremben Surján László, pártunk tiszteletbeli elnöke és Juhász Hajnalka országgyűlési képviselőnk is. Soron következő programjaink már szervezés alatt állnak.