Ferenc pápa: Szent István és Szent Erzsébet a Jézussal találkozás példaképei

A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.

Ferenc pápa Budapesten

Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy „a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.

Ferenc pápa Budapesten

Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él”

– tette hozzá.

Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”

Ferenc pápa Budapesten

Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.

Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.

Ferenc pápa Budapesten

Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.

Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az emberi gondolkodás, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.

Az egyházfő hozzátette,

nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”.

„Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa, aki a mise végén elmondta a vasárnap déli Úrangyala-imádságot.

Ferenc pápa Budapesten

Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.

Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi „egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.

Ferenc pápa Budapesten

Az ökumenikus jelenlét „közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.

Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja az idők élő jelé, az egyház hivatását, hogy Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára.

Ferenc pápa Budapesten

Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből “testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.

A bíboros szerint sok áldás kísérte az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi „ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.

Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.

Ferenc pápa Budapesten

A keresztény közösség a budapesti Hősök terén, Ferenc pápa jelenlétének is köszönhetően megmutatta valódi arcát, a befogadást és a nyíltságot – mondta Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai bizottságának elnöke a kongresszust lezáró szentmise végén vasárnap.

Piero Marini úgy fogalmazott:

mindnyájan eljöttünk ide, az oltár köré, különböző kultúráinkkal és hagyományainkkal, hogy megújítsuk a hit és a testvéri közösség egyszerű és erős gesztusát.

Ma valósággá lesz a nyitott kapu egyházának álma, amelyről Ferenc pápa az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában írt.

A hívek, miután magukhoz vették az „élet kenyerét”, visszatérnek otthonaikba, iskoláikba, hivatalaikba, hogy másokat gyógyítsanak, felemeljenek és segítsenek, a béke szavaival és a kiengesztelődés tetteivel forduljanak embertársaikhoz – mondta.

Ferenc pápa Budapesten

Isten szent lelke ma ismét bátorságot csepegtet belénk, hogy Jézus módjára odaálljunk a világ elé”.

Ő megmutatta az utolsó vacsorán, hogy

nem uralkodnunk kell, hanem szolgálnunk, nem a világ nagyjaihoz tartozunk, hanem az Isten országa kicsiny fiaihoz, nem vagyunk a dolgok urai, csak zarándokok”

– hangoztatta Piero Marini.

Az üdvösség, amely az eucharisztiából fakad, ezáltal „eucharisztikus kultúrává” válik, amely képes arra indítani a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy lépjenek oda a szegényekhez, dolgozzanak a békéért, őrizzék és gondozzák a teremtett világot, legyenek nagylelkűek az ökumenikus párbeszédben és osztozzanak a nehézségekben.

Vasárnapról vasárnapra ugyanis arra kapunk hívást, hogy vegyük magunkhoz a teljes Krisztust a szentségben, a szeretetben és a küldetésben”

– fogalmazott.

Piero Marini végül reményét fejezte ki, hogy az Európa szívének közepén ünnepelt statio orbisból élő víz fakad, amely képes meggyógyítani a keresztény közösségeket szerte a világon.