A magyar állam az orosz-ukrán háborúra válaszlépésként adott „tragikus rezsiszankciók” következményei ellenére is eleget tesz kötelezettségeinek a gyermekvédelemben és a szociális szférában – jelentette ki a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, a KDNP politikusa Kaposváron szerdán.
Fülöp Attila a több mint harminc súlyos személyiségállapotú fiú lakhatását, képzését, felnőtt életre nevelését biztosító Zita Speciális Gyermekotthon fennállásának 140. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen azt mondta: általános helyzet Európában, hogy a „rezsiszankciók” hatását mindenki érzi, nemcsak a családok, hanem az intézmények, köztük a szociális, gyermekvédelmi intézmények is.
Magyarországon a szféra megerősítése szempontjából fontos lépés volt, hogy januártól a speciális otthonokban dolgozók pótléka havi 10 ezerről 50 ezerre, a különleges, jellemzően fogyatékossággal élő tartós betegségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozóké 5 ezerről 25 ezer forintra nőtt – hangsúlyozta.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a segítő szakmák szerepe a közösség teherbíró képességének és a család összetartó erejének gyengülése miatt nőtt az elmúlt száz évben, az abban dolgozók megbecsültségében, a segítő szándék előtérbe kerülésében az elmúlt három évben a koronavírus-járvánnyal és a háborús konfliktussal összefüggésben látható gyökeres változás.
Fülöp Attila a Zita gyermekotthont méltatva kiemelte, hogy az intézmény már azelőtt létezett és gondoskodott gyermekekről, hogy törvény született volna a hét éven aluli gyermekek védelembe vételének állami feladatáról.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy közösség erejét mindig az mutatja meg, miként gondoskodik a legkiszolgáltatottabbakról, azokról, akik nem számíthatnak másra, mint az emberi jóságra és a társadalom felelősségérzetére. Ez a betegekre, az idősekre és a gyermekekre egyaránt igaz – fűzte hozzá.
Lehet-e kiszolgáltatottabb egy gyermeknél, aki bármilyen oknál fogva a családján kívül nő fel? – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, a gyermekvédelem fő kérdése mindig az volt, hogy családok vagy közösség által fenntartott intézmény vállalja a különleges feladatot: befogadni és istápolni a szüleitől távol élő gyermekeket.
A legfontosabb feladat, hogy a gyermek felszabaduljon a szörnyű teher alól, amit a biztonságos, bensőséges otthon hiánya jelenthet, és az egész életén keresztül megtartsa őt egy értékrend, küzdelmeiben legyen hova visszatekintenie – mondta.
Szita Károly szavai szerint a Zita gyermekotthon ellátja ezt a feladatot. Olyan intézmény, ahol „szeretet és óvó figyelem nélkül senki sem maradhat. Hála azoknak, akik létrehozták és működtetik” – tette hozzá.
Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a gyermekvédelem egyidős az államisággal, már Szent István idején törvény szólt a gyermekek védelméről.
A magyaroknak több mint ezer éve is rendkívül fontos volt gondoskodni az elárvult, nehéz helyzetbe került, „családtalanná lett” gyermekekről – fűzte hozzá.
A politikus Böjte Csaba ferences rendi szerzetest idézve kiemelte, hogy a gyerekekből „nem kiverni, hanem kiszeretni” kell a rosszaságot.
Gelencsér Attila rámutatott, a Zita gyermekotthonban 140 éve „szeretnek”, megtesznek mindent a legnehezebb helyzetben élő fiatalokért, a világra ajtót nyitó, esélyt teremtő intézményre nemcsak Somogy, hanem egész Magyarország odafigyelhet.
A képviselő kitért arra is, hogy a gyermekotthonban végzett munka mércéje az, hogy az onnan kikerülők tudnak-e saját családot alapítani.
Csatos Zsuzsanna, a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója elmondta, hogy a Zita gyermekotthon Mária Valéria Árvaház néven kezdte meg működését, miután egy tehetős kör alapítványt hozott létre az árva gyermekek támogatására. Az évek múlásával az intézmény más-más néven és elvekkel, de ugyanazzal a fő céllal, rendületlenül működik - tette hozzá.
