Fülöp Attila hangsúlyozta, hogy a magyar családok a nehéz, veszélyes időkben is számíthatnak azokra, akik a segítő szakmát, gondoskodást választották hivatásuknak. Mint mondta, a gondoskodás az ember veleszületett képessége, természetes ösztöne.

Azért is élünk, hogy gondoskodni tudjunk másokról"

– fogalmazott.

A gondoskodáspolitikának van Magyarországon tízmillió természetes munkatársa, de van közöttük százezer olyan, aki a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen ezt a gondoskodást nemcsak önkéntesen, hanem hivatásszerűen végzi, róluk szó a mai díjátadó – emelte ki Fülöp Attila.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: a szociális területen adott szakmai díj nemcsak azt jelenti, hogy a díjazott a szakmai protokollt jeles minőségben ismeri, „hanem hosszú évek alatt megmarad szíve, lelkiereje mindezt odaadóan gyakorolni is". Ebben a hivatásban a szakmai tudás a szív és lélek nélkül nem jelent semmit – mondta.

Megfogalmazása szerint a gondoskodás „küzdősport", kell hozzá bátorság, hogy az ember el tudja hinni, az apró lépések a változás részei, de kell nyitottság, hogy az ismeretlennek segítő kezet nyújtsanak, és nagylelkűség, hogy ezt újra és újra, minden nap megtegyék.

Fülöp Attila rámutatott:

a szociális gondoskodás eredménye nemcsak egy ember élethelyzetének változtatásán mérhető, mert az egyéni élethelyzetek sokasága megváltoztatja utcarész, falu, település, nagyváros lelki tartását is."

Ez a munka nem más, mint a közösségért vállalt bátor és aktív segítségnyújtás, a közösségépítés legalapvetőbb szintje – hangoztatta.

Emlékeztetett arra is, hogy a szociális és gyermekvédelmi terület kiadásai 2010 óta 4,5-szeresére nőttek és megközelítik az 1500 milliárd forintot.

A rendezvényen Pro Caritate-díjat hatan, Idősekért díjat ketten, Esélyteremtésért díjat ketten, Szociális Munkáért díjat öten vehettek át, továbbá Fülöp Attila átadta a miniszteri elismerő okleveleket is.