Fülöp Attila kiemelte, a gyermekvédelmi szakemberek munkája csak akkor lehet sikeres, ha más hatóságokkal együtt tudnak eljárni; így tudják a leginkább segíteni a bajban a gyermekeket.

Erdei Sándor, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat orvos igazgatója, Simon Attila István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, a KDNP politikusa és Kovács József fideszes országgyűlési képviselő átvágja a nemzeti színű szalagot a bántalmazott gyermekek gyulai meghallgató- és terápiás központjának avatásán 2023. február 20-án. MTI/Rosta Tibor

A meghallgató- és terápiás központok célja kettős: a bántalmazott gyerekek számára a rendvédelmi eljárás során a legmegfelelőbb, családias környezetet biztosítani, komfortérzetüket maximálisra emelni, egyúttal azonnali terápiában részesíteni őket.

Emellett úgy segíteni különböző technikai eszközökkel a kihallgatást, hogy az a rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárás alatt bizonyítékként felhasználható legyen, ezáltal ne kelljen a gyermekkorú vagy fogyatékossággal élő bántalmazottnak többször vallomást tennie

 

– fejtette ki.

Az államtitkár emlékeztetett, 2021-ben törvényt módosítottak azért, hogy a központokban készített kép- és hangfelvételek bizonyítéknak minősüljenek.

Fülöp Attila megjegyezte, míg 2019-ben 29 esetet láttak el a központokban, tavaly ez a szám már 310 volt.

A gyulai intézmény nemcsak Békés, hanem Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye bántalmazott gyermekei számára is segítséget nyújt majd - húzta alá.

Simon Attila István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte, a zéró tolerancia ellenére az esetszám nem nulla; a szigorú gyermekvédelmi szabályok és a jelzőrendszer sem tudják „teljesen kiküszöbölni” a bántalmazással, elhanyagolással fenyegető eseteket.

A központok létrehozásával az izlandi úgynevezett Barnahus-modellt vették át, a szó gyermekházat jelent – fűzte hozzá.

Kovács József (Fidesz) országgyűlési képviselő felidézte, hogy az első Barnahus-központ 1998-ban, Izlandon jött létre, Magyarországon elsőként Szombathelyen alakult meg, azóta Debrecenben és két budapesti helyszínen létezik; a gyulai az ötödik.

A kormánypárti politikus köszöntőjében utalt a kormányfő hétvégi évértékelő beszédére, amelyben Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere - aki hivatali ideje előtt maga is a gyermekvédelmi szakszolgálat jogelőd intézményénél tevékenykedett hat évig ügyvédként - elmondta, nem mindegy , hogy egy gyereknek egy rideg tárgyalóteremben kell-e elmondania újra és újra a vele történt erőszakos cselekményt, vagy egy empatikus, családias környezetben, speciálisan képzett szakemberek jelenlétében. "Egy felnőttnek sem lenne az" - jegyezte meg.

Hozzátette, a központ segítséget jelenthet az igazságtalanul megvádoltak számára is, mert ilyen esetek is vannak. Közlése szerint a módszerrel több pszichológiai szakvélemény is kiváltható, így csökkenthetőek az eljárási költségek.

Görgényi Ernő aláhúzta, Gyula az egyetlen olyan nem megyei jogú város Magyarországon, ahol számos vármegyei funkciót látnak el: itt van a törvényszék, a főügyészség, a büntetés-végrehajtás parancsnoksága, a levéltár, a vármegyei kórház székhelye és legnagyobb telephelye, továbbá az ügyvédi és orvosi kamarának és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak is a városban van a székhelye. „És, most újabb fontos megyei intézménnyel gazdagodtunk” – emelte ki.

A rendezvény végén a központokat működtető Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Erdei Sándor együttműködési megállapodást írt alá Vörös Ferenccel, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével.

A korábban gyermekvédelmi utógondozotti házként működő épületet Kovács Péter katolikus esperes-plébános szentelte fel.