Hargitai János: Legyen nemzeti emlékév a mohácsi csata ötszázadik évfordulója

Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő több baranyai intézményvezetővel és kutatóval közösen javasolja, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsa nemzeti emlékévvé, annak megvalósítását pedig támogassa Magyarország kormánya - közölte a honatya szombaton az MTI-vel.

Hargitai János országgyűlési képviselő, a KDNP ügyvezető főtitkára (Országgyűlésben készült archív fotó)

Hargitai János beszámolt arról, hogy a kezdeményezésére létrejött kiáltványt és az emlékévvel kapcsolatos elképzeléseket hamarosan eljuttatják a kormányzat felé, mert meglátásuk szerint – ahogy azt a kiáltványban is megfogalmazták – a “mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve”.

Szintén a kiáltvány sorait idézve hozzátette: Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben “a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen”.

A kiáltványt Hargitai János mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója látta el kézjegyével.

A képviselő az MTI-nek azt mondta: szeretnék elérni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző hat esztendőben a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét és biztosítson forrásokat az emlékezést – egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is – szolgáló beruházásokat.

Rámutatott arra, hogy a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, az nemcsak magyar, de egyszerre közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett. Mivel szerinte a magyarság és szövetségesei küzdelme évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak, a csata megérdemli, hogy az ötszázadik évforduló és az azt megelőző évek méltó emlékezetpolitikai eseménysort vonultassanak fel beruházásokkal, programokkal, tudományos és művészeti teljesítménnyel kiegészítve.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarok sokan és sokfélét gondolnak a mohácsi csatáról, annak előzményeiről és következményiről, s még a régészek és történészek között sem mindenben egységes az álláspont, ráadásul sok a tisztázatlan kérdés az 1526-os eseményekkel kapcsolatban.

Éppen ezért szerinte az előttünk álló hat esztendőben lehetőség kínálkozna arra is, hogy a tudományos munka új megállapításokat tegyen, többet tudjunk meg Mohácsról, s a társadalom is tisztábban, alaposabban lásson a félezer évvel ezelőtti sorsforduló kapcsán.

Hargitai János arról is szólt, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés mind a 2026-os évre, mind a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra.