Összes vállalás: 163 kereszt
Bács-Kiskun vármegye: 5 kereszt
Baranya vármegye: 12 kereszt
Békés vármegye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád vármegye: 3 kereszt
Fejér vármegye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron vármegye: 3 kereszt
Heves vármegye: 4 kereszt
Komárom-Esztergom vármegye: 5 kereszt
Nógrád vármegye: 9 kereszt
Pest vármegye: 4 kereszt
Somogy vármegye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 5 kereszt
Tolna vármegye: 4 kereszt
Vas vármegye: 1 kereszt
Veszprém vármegye: 1 kereszt
Zala vármegye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 163 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Harrach Péter: Az emlékezetpolitika tud nemzeti egységet teremteni

Május 20-án tartotta meg ünnepélyes keretek között Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye napját Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata és Szabolcs Község Önkormányzata. Az eseményen Harrach Péter, mint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke mondott beszédet.

A Történelmi Emlékhely avatásán (a Református templomkertben) Harrach Péter dicsérte a térség országgyűlés képviselőjét, aki történészként remekül érvelt a döntéshozóknál a szabolcsi emlékhely fontossága mellett. Kitért annak jelentőségére, hogy mit jelent az emlékhely és maga az emlékezetpolitika. Ez nem csak történelmi ismereteink bővítését, hanem annál sokkal többet, a nemzeti identitásnak és a nemzeti büszkeségnek a megerősítését jelenti. Ez történik helyben és az egész nemzet emlékezetében is.

Az emlékezetpolitika kapcsán Harrach Péter elmondta, hogy ez az a tevékenység, amely képes nemzeti egységet teremteni. Erre ma különösen szükségünk van! Kiemelte: Kossuthot és Széchenyit ma minden magyar ember tiszteli.

Ezek után szólt az emlékezetpedagógiáról is, hiszen mint mondta: fontos, hogy a felnőtt emberek látogassák ezt a helyet, de még fontosabb, hogy a fiatalok akár egy kihelyezett történelemóra keretében meglátogassák ezeket a helyeket, s így nem csak ismereteik, de identitásuk és büszkeségük is erősödhet.

Szabolcs település kapcsán hozzátette: 1092-ben éppen május 20-án Szent László összehívta a zsinatot. A világi és az egyházi élet lenyomata ez az akkori korban, és az akkori törvényekből jól kiviláglik, hogy Szent László képes volt megtartani az egységet, ugyanakkor a realitáshoz is alkalmazkodott.

Befejezésül azt mondta, hogy a sztélé megjeleníti a történelmi emlékhelyet, hogy akik arra járnak, meg tudják adni a tiszteletet annak a helynek, amely erősíti a nemzeti identitást és büszkeséget.