A beszélgetés a keresztény emberkép gondolatával indult. Harrach Péter ennek kapcsán kiemelte: a kulcs a közösségekben rejlik.

A családokban, a közösségekben, a civilek között és a nemzetben rejlő összetartozás adja a keresztények erejét. Fontosak a nemzeti kisebbségek, s az, miként tudják jogaikat érvényesíteni.

Szilvay Gergely a keresztények lelki közösségét emelte ki, majd kitért arra, hogy nyugatabbra miként értelmezik a kisebbség kérdését. Bevándorlók, az LMBTQ mozgalmak, vagy törekvéseik jutnak a szó hallatán az emberek eszébe. Ezzel szemben a hazai keresztények a hagyományokban hisznek. Hozzátette: a világnézetek vitái sokszor "süketek párbeszéde".

Minél mélyebben találnak közös nevezőt, annál nehezebb az együttműködés – fogalmazott.

Makláry Ákos, az est moderátoraként azt is megkérdezte, hogy keresztényként kisebbségben érzik-e magukat. Harrach Péter azt válaszolta: jó társaságban van, ezzel ő nem szembesül. Ugyanakkor hozzátette: határon túl kisebbségben vannak a magyarok. Kiemelte azt is, hogy nagyon fontos megértéssel fogadni mindenkit. Szilvay Gergely a kilencvenes évekről beszélt, amikor nem érezte maga körül a támogató közeget. A légkör ugyan nem volt keresztényellenes, de támogató sem – mondta. Hozzátette: itthon nem érzi magát kisebbségben, de Erdélyben vannak területek, ahol sajnos ez a jelenség fokozottan érvényes. Szólt a nyugaton élő magyarokról is: sokakat nyomaszt az ottani látásmód, légkör, amely a hagyományokra épülő, keresztény gondolkodással teljesen ellentétes.

Az Európai Unióban 450 millióan élnek, s közülük 50 millióan valamilyen kisebbségben. Az államhatárok nem fedik a nyelvi vagy etnikai határokat. Ehhez kapcsolódóan Harrach Péter kifejtette: a nemzetközi jog nem a közösségekre fókuszál, sőt, annak gyengítése a célja. Az itt élő nemzetek is jelentősen különböznek egymástól. Tagolt a kontinens, amely kis egységekből áll. Szilvay Gergely a nemzetek születésére utalt, amelyet az ipari forradalom időszakához kötött.

Elkerülhetetlen a kisebbségek eltűnése? – kereste a választ a KÉSZ elnöke a határon innen és túl élők kapcsán. Harrach Péter elégedetten szólt a hazánk területén élő kisebbségek helyzetéről. Vannak képviselőik a parlamentben, s látszik, hogy amelyik közösség képes magát megszervezni, az megfelelő módon tudja képviselni is azt. Emellett kimagasló kulturális missziót is vállalnak. A határon túl élők számára azonban nem egyszerű magyarságuk vállalása. Felvidéket emelte ki negatív példaként. Szilvay Gergely is megerősítette a határainkon belüli kiegyensúlyozottságot. A magyar kisebbségpolitika példamutató – hangsúlyozta. Még a cigányság tekintetében is javulás tapasztalható, amelyen a gazdasági helyzet sokat lendített. Azonban az unió tekintetében több nehézséget is tapasztalt.

Eltűnnek a nemzetekre jellemző egyediségek.

Ugyanakkor kiemelte: a kettős állampolgárság több európai országban meglévő forma. Harrach Péter kiegészítette a gondolatot azzal, hogy a határon túli magyarság gazdasági támogatása is jelentős, hiszen Kárpát-medencében gondolkodnak.

A kisebbség-többség feszültség sajnos érezhető hazánkban, hogyan lehet ezekhez a jelenségekhez viszonyulni? – tette fel következő kérdését Makláry Ákos.

Harrach Péter három szintet említett: a politikait, a közösségit és a magánember szintjét. Visszanyúlt Szent Benedekhez, aki magányosan indult, majd közösségeket teremtve találta meg az erőt. Ez jellemző mára is: közösségek erőt adnak a mindennapokhoz.

Szilvay Gergely ismét saját példával érzékeltette a különbségeket. Egy nyugatabbra élő sokszor nem lát át a saját országa keretrendszerén, amely történelmi amnéziához vezetheti az országa népét – fogalmazott. Kiemelte: fontos, hogy legyen egy megerősítő háttérközösség ahhoz, hogy ne jussunk el idáig.

Az utolsó kérdésben Makláry Ákos arra volt kíváncsi, mely kisebbségekért aggódnak leginkább beszélgetőtársai. Harrach Péter a határainkon túl élőket említette, kiemelve a Felvidéket, Kárpátalját, Szilvay Gergely az iraki keresztényeken túl a csángókat emelte ki.

A hallgatóság által feltett kérdések között elhangzott a hasonlóan gondolkodók szellemi közösséggé formálása, és a másként gondolkodók támadásainak kivédésére alkalmas technikák kérdése. A meghívott előadók a közösség erejét, az összetartozást hangsúlyozták. Ahogy a zárszóban is elhangzott: szellemi, politikai támadásokra lehet készülni, amelyek ellen úgy lehet csak védekezni, ha a közösségek összezárnak.

A bátorság, magabiztosság volt Harrach Péter üzenete. Magabiztosság abban, hogy tisztában vannak a maguk igazával, s emellett rá tudják bízni magukat a gondviselésre is.

– Fontos, hogy meglegyen a belső biztonság, aminek eszköze a hívő élet, az istenkapcsolat – zárta a beszélgetést Harrach Péter.