Harrach Péter: Az ember legyen jó gazdája a világnak

Az EU nagyvonalú klímavédelmi terveit támogatjuk, ha terhei nem a legszegényebb országok polgáraira hárulnak. Az egyeztetések legutóbbi eredményei erre esélyt adnak – mondta a Magyar Hírlapnak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki szerint az embernek nemcsak lehetősége, de kötelessége is a világ alakítása.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője

„A teremtésvédelem a keresztény kultúra szerves része. Ez kétezer éve így van, az más kérdés, hogy ma ez különösen időszerű. Szemléletet és magatartást jelent, nem csupán egy aktuális problémára adott választ. Hitünk szerint ez a teremtő szándékából és a teremtett világ rendjéből következő magatartás” – nyilatkozta lapunknak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Kifejtette, a „műveljed és őrizzed” parancsa azt jelenti, hogy az ember legyen jó gazdája a világnak. Ez a kereszténydemokrata környezetvédelmi politika motivációja. A politikus úgy véli, mielőtt konkrét programokról beszélnénk, szükség van az elvi alapozásra.

A szélsőséges ökocentrikus és biocentrikus szemlélet ugyanis szerinte elmossa az ember és a többi élőlény közötti lényegi különbséget. Szerintünk az ember ugyan része a természetnek testi mivoltában, de szellemi lényként ura is annak. „Természetesen ez felelősséget jelent. A keresztény gondolkodás szerint az állatok a sokszínű természet szeretett és védett élőlényei, de nem egyenrangúak az emberrel.

Az őrzés parancsát nem nehéz teljesíteni, ha az ember képes megcsodálni a természet szépségét és azt a rendet, ami ezt irányítja” – részletezte a kereszténydemokrata politikus.

Harrach úgy fogalmazott, a „műveljed” kifejezés az alkotóképesség és a felelősség együttes működését jelenti. Fontos lenne, hogy a fejlesztéseink és a fogyasztásunk a fenntarthatóság keretein belül maradjon. A fenntarthatóság pedig azt jelenti, hogy annyit fogyasszunk, amennyi pótolható. Bár a természet képes bizonyos regenerálódásra, vannak olyan károk, amelyek nem hozhatók helyre – folytatta a frakcióvezető. „A másik végletbe sem szabad azonban esnünk, ki kell mondanunk, hogy a tudomány és technika vívmányai önmagukban pozitívak. A két szempont, az emberi alkotóképesség kibontakozása és a teremtett világ védelme összhangba hozható, sőt az embernek nem csak lehetősége, de kötelessége is
a világ alakítása, a teremtés művének folytatása” – hangsúlyozta.

Az egyházi megnyilatkozások leginkább arról szólnak, hogy a környezeti válság oka és megoldása az emberben van, ilyen értelemben ez antropológiai kérdés, szólnak a haszonmaximalizálásról, növekedési és fogyasztási kényszerről és az erkölcsi felelősségről. Ferenc pápa a Laudato si kezdetű enciklikájában utal elődeinek a témával kapcsolatos megnyilatkozásaira. VI. Pál pápa közel ötven évvel ezelőtt írta, hogy a természettel való visszaélés vétke magára az emberre száll vissza, az emberiség magatartásának pedig gyökeresen és sürgősen meg kell változnia. Szent II. János Pál ökológiai megtérésre szólít fel. Változtassuk meg „életmódunkat, a termelési és fogyasztási modelleket és a bevett hatalmi struktúrákat”, XVI. Benedek szerint pedig „a teremtett világ eltékozlása akkor kezdődik, amikor már nem ismerünk semmiféle tekintélyt magunk felett”.

Harrach rámutatott: Magyarországnak 1990 óta úgy sikerült növelnie a GDP-t, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátásunk 32 százalékkal csökkent. Az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon évi 6,3 tonna/fő, szemben a németországi 10,9 tonna, illetve az Egyesült Államok 20,1 tonnájával szemben.

Ez a két adat is mutatja, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos helyzetünk nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható. „Az Európai Unió nagyvonalú klímavédelmi terveit támogatjuk, ha annak terhei nem a legszegényebb országok polgáraira hárulnak. Az uniós egyeztetések legutóbbi eredményei erre esélyt adnak” – vetítette előre.