Egyetértene Harrach Péter Prohászka Ottokár szobrának visszaállításával a Károlyi kertben, amit tegnap Szakály Sándor vetett fel. A KDNP frakcióvezetője Prohászkát nem tartja antiszemitának „a szó mai értelmében", antiszemita megnyilvánulásait azzal magyarázta, hogy akkor "más volt a légkör".
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője
„Prohászka szobrát nem felállítani, hanem visszaállítani kellene. Egyetértenék Prohászka szobrának a visszaállításával. Ha szavazni kell róla, igennel szavaznék” - nyilatkozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az atv.hu-nak, amikor a televízió munkatársa megkérdezte tőle, hogy szerinte érdemel-e szobrot a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokár katolikus püspök.
A kérdés apropója: Szakály Sándor a Magyar Hírlapnak a Nagy Imre szobor eltávolítása kapcsán azt nyilatkozta a Nagy Imre Társaság tiltakozására reagálva, hogy „Nagy Imre szobrát most nem olvasztják be, nem a kommunista módszert alkalmazza az Országgyűlés, amellyel mondván, hogy antiszemita, Prohászka Ottokár szobrát is ledöntötték annak idején”.
Az MH kérdésére, hogy akkor a püspök szobra visszakerülhetne eredeti helyére a Károlyi-kertbe, a Veritas igazgatója azt mondta: támogatná ezt és szerinte érdemes lenne végre tisztázni azt is, hogy mit értünk antiszemitizmus alatt, „az például annak számít, ha azt mondom, hogy az Államvédelmi Hatóság vezetőinek többsége zsidó származású volt? Vagy ha rögzítem, hogy a Rákosi-rendszer meghatározó politikai vezetői ugyancsak zsidók voltak?" Szakály „nem hiszi", hogy ez antiszemitizmus lenne.
Harrach Péter, az ATV munkatársának felvetésére - hogy szerinte Prohászka Ottokárnak antiszemita megnyilvánulásai voltak, és a numerus clausus végrehajtási rendeletét is ő találta ki - azzal vette védelmébe a püspököt: „Prohászka Ottokárnál nem mellőzhetjük a történelmi szempontokat, azt, hogy az ő korában egészen másként hangzottak azok a megnyilvánulásai, melyeket most az ő számlájára szoktak írni".
Abban a légkörben más volt a megítélése és az értelmezése mindannak, amikor a püspök a pénzvilágot és a Tanácsköztársaság vezetőit bírálta - magyarázta. Vélhetően arra utalt ezzel, hogy Prohászka azt írta: „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk föl". Prohászkát én a szó igazi, mai értelmében nem tartom antiszemitának - hangoztatta a KDNP-s frakcióvezető ellenvetésünkre, és mint mondta, biztos abban, hogyha a püspök ma élne, nem mondaná ki azokat „az egyébként vállalhatatlan mondatokat".
Szavaiból kiderült, hogy Harrach Péter azért ad felmentést Prohászkának, mert „a teljes személyiséget kell nézni", másrészt állítása szerint a püspök „minden esetben az emberi szempontot nézte". Érdemei, az, hogy humánus és mély gondolkodású személyiség volt „és lelkisége" felülírja mindazt, amit a rovására írhatunk. Társadalmi szerepe, szociális érzékenysége pedig politikai értelemben ma akár baloldalinak is mondható lenne - mondta Harrach Péter.
Harrach Péter öt évvel ezelőtt is megvédte Prohászka Ottokárt egy parlamenti felszólalásában. „Nem szeretnék a Nyírő- vagy Horthy-vitába bekapcsolódni, de Prohászkát mindenképpen meg kell védeni. Ő az, aki a XX. század első felének jelentős gondolkodója, írója volt, egy talpig becsületes ember, akinek személyisége, tevékenysége legfontosabb elemeként kimondhatjuk, hogy a szegények, a rászorulók, általában a bajba jutottak felé fordult” – mondta a parlamentben 2012-ben Harrach Péter.
