A Felvidékről kitelepítettek életereje, hite és optimizmusa reményt ad nekünk, hogy részt vegyünk abban a küzdelemben, amely ma Európában és Magyarországon is folyik - mondta a KDNP frakcióvezetője a felvidéki kitelepítettekre emlékező ünnepségen szombaton Komáromban.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszédet mond a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a komáromi Monostori Erődben 2019. április 13-án (KDNP Fotó: Váli Miklós)
Harrach Péter hozzátette, a Benes-dekrétumok nélkülözték a nemzetközi jogi és az emberi alapokat, hazafiságra hivatkoztak, de ez a hazafiság sovinizmus volt, mert nem tisztelte más népek jogait.
Úgy fogalmazott: „E szomorú eseménysor lehetőséget teremt számunkra, hogy átgondoljuk, mit jelent a hiteles patriotizmus." Harrach Péter szerint a nyílt társadalom ideológiája arról szól, hogy egy multikulturális társadalomban egymás mellett élő idegen kultúrák között lehet választani, és a választás útjában állnak a hagyományok, az európai keresztény identitás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában küzdelem folyik, két világ küzd egymással. A közösségekre épülő hagyományos értékek, az európai keresztény identitás és az a világ, amelyett e helyett ránk akarnak erőltetni, és amely „Európa lelkének megcsúfolása".
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a komáromi Monostori Erődben 2019. április 13-án (KDNP Fotó: Váli Miklós)
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében azt mondta: egész generációk maradhatnak ki a „nemzet lelkének építéséből", ha azok, akik a történelem sötétebb esztendeiben is éltek, nem tudják hitelesen megfogalmazni a valóságot.
Balról jobbra: Molnár Attila, Harrach Péter, Czunyiné Bertalan Judit és Keszegh Béla (KDNP Fotó: Váli Miklós)
Keszegh Béla, a szlovákiai Révkomárom polgármestere annak a véleményének adott hangot: a szlovák és a magyar kormány korábbinál jobb viszonya alkalmas lehet arra, hogy „értelmesen álljunk rendezetlen dolgainkhoz".
Keszegh Béla, Révkomárom polgármestere (KDNP Fotó: Váli Miklós)
Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, mivel 1947-ben ezen a napon kezdődött a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése.
Molnár Attila, Komárom polgármestere (KDNP Fotó: Váli Miklós)
A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.
Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is megjelentettek a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, őt Révkomáromból telepítették Komáromba.
Az 1945-ös Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el emiatt az állam területét.
Keszegh Béla, Harrach Péter, Czunyiné Bertalan Judit és a koszorút elhelyező Molnár Attila együtt emlékezett a Felvidékről 72 éve kitelepített magyar honfitársainkra (KDNP Fotó: Váli Miklós)
