Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Himnusz-domborművet avattak a Barankovics István Irodaházban pénteken

Felavatták Smidt Róbert fafaragó művész Himnusz című domborművét a Barankovics István Irodaházban pénteken, a magyar kultúra napja alkalmából. A tölgyfából faragott, öt méter hosszú és két méter magas, mintegy nyolcmázsás táblakép a magyarság történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól kezdődően az 1956-os forradalomig.

 

A pénteki budapesti ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke emlékeztetett: a Himnusz olyan korszakban született, amelyben a birodalmi beolvadás és a nemzeti lét megerősítése között kellett választania a magyarságnak.

A dombormű e tekintetben egy hasonló korban emlékeztet minket arra, hogy eleink mily sokszor és mekkora áldozatokat hoztak nemzeti megmaradásunk érdekében

 

– mutatott rá az alelnök, majd hozzátette: az alkotás minden nap emlékeztetheti a mellette elhaladókat, hogy a történelem jó oldalán állók mindig azok voltak, akik múltunk zivataros évszázadaiban a nemzeti függetlenségünk kivívásáért harcoltak.

Sem Ferenc József, sem Rákosi Mátyás, de a trianoni utódállamok vezetői sem tudták elfogadni, hogy a Himnusz nemzeti összetartozásunk egyik legfőbb kifejezőjévé vált. Ezért is kulcsfontosságú, hogy Alaptörvényünk a Himnusz első sorával kezdődik

 

– fűzte hozzá Latorcai János.

Kiemelte: a fák természetüknél fogva emlékezetnek minket a mögöttünk hagyott esztendőkre, hiszen a törzs közepéből kiinduló évgyűrűk jelzik, hogy mely évek voltak kedvezőek és melyek hoztak megpróbáltatást, szenvedést. Az Országgyűlés alelnöke rámutatott, hogy a dombormű is a középpontból indulva, az évgyűrűkhöz hasonló spirális szerkezetet követve indítja meg a történelmünket felölelő emlékezetfolyamot, mely híven tükrözi a magyar nép zivataros századait.

A táblaképen látható, hihetetlen aprólékossággal kidolgozott életképek és drámai jelenetek a magyarság megmaradásért vívott küzdelmeit, többek között a 907-es pozsonyi csatát, a tatárjárást, a törökvész időszakát, a Rákóczi-szabadságharcot, az ország megcsonkítását okozó Trianoni-békeszerződést, valamint az 1956-os forradalmat idézik fel – mondta Latorcai János.

Az, hogy megmaradtunk, isteni segítség nélkül szinte elképzelhetetlen. Erre utal a dombormű felső részén megjelenő arkangyalpár és a Szent Korona is

 

– emelte ki az Országgyűlés alelnöke.

A felvidéki Szőgyénben élő Smidt Csaba alkotása 2010-től kezdődően hat éven át készült a művész műhelyében. A Himnusz-táblakép első bemutatója Tatán volt 2017-ben. Ezt követően Magyarország több városában és a Felvidéken is bemutatkozott, míg a végső helyére került a Barankovics István Irodaházban.