Vasárnap parlamenti választásokat tartottak Szerbiában, ahol az ellenzék győzött. De vajon mit jelent ez Szerbia európai uniós csatlakozása szempontjából? – tette fel a kérdést közösségi oldalán csütörtökön Hölvényi György.

Felidézte, Szerbia 2009-ben kérte felvételét, 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat, mégis 2021 óta egyetlen újabb tárgyalási klasztert sem sikerült megnyitnia. A hat klaszterből mindössze kettőt nyitottak meg teljes egészében, miközben az előző kormány is dolgozott a csatlakozási feltételek teljesítésén.

Összehasonlításképpen: Ukrajna csak 2022-ben kérte felvételét, 2024-ben kezdte meg a tárgyalásokat, és mára már négy klasztert megnyitott a hatból – írta az EP-képviselő. Rámutatott, alig egy nappal a szerb választások után már arról szóltak a hírek, hogy Brüsszelben új lendületet adnának az évek óta megrekedt csatlakozási folyamatnak.

Az új kormány még meg sem alakult, nem fogadott el új törvényeket, nem hajtott végre reformokat, Brüsszel hozzáállása mégis látványosan megváltozott

– emelte ki Hölvényi György. Felvetette: eddig nem arról volt szó, hogy az EU bővítése szigorúan érdemalapú folyamat, amelyet a tényleges reformok és a jogállamisági követelmények teljesítése határoz meg, nem pedig az, hogy éppen ki van kormányon?

Már a látszatra sem adnak, a tényleges jogszabályok helyett csak a választási eredmények számítanak – állapította meg a kereszténydemokrata politikus. Hangsúlyozta: az Európai Unió bővítése stratégiai érdekünk, a Nyugat-Balkán integrációja erősítheti Európa biztonságát és nemzetközi súlyát, de a bővítéspolitika csak akkor lehet hiteles, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Így viccet csinálnak az egész folyamatból.