Izrael és Magyarország vallási kapcsolatainak erősítéséről tárgyalt Soltész Miklós

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Jeruzsálemben tárgyalt David Lau askenázi főrabbival és Jichák Vaknin izraeli vallásügyi miniszterrel.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b2) és Jichák Vaknin izraeli vallásügyi miniszter (j2) jeruzsálemi találkozójukon 2019. január 13-án. Balról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, jobbról Benkő Levente, Magyarország izraeli nagykövete Jeruzsálemben, 2019.01.13. (MTI fotó: Kallos Bea)

Soltész Miklós az askenázi főrabbi meghívására tett látogatást, amelynek aktualitását – mint tárgyalásai után az MTI-nek elmondta – elsősorban a főleg Európában, de szerte a világban is elindult változások adják, a migrációval kapcsolatos nehézségek, Nyugat-Európában pedig az antiszemitizmus megerősödése.

Az államtitkár elmondta, hogy nagyon fontos Magyarország, illetve a magyar kormány válasza ezekre a kihívásokra, és élethelyzetekre.

„Kiemelkedő jelentőségű egyrészt, hogy milyen mértékben támogatjuk, segítjük a Magyarországon élő zsidó közösségeket, másrészt, hogy miként reagálunk a Nyugat-Európában említett folyamatokra”- hangsúlyozta az államtitkár.

A Soltész Miklós vezette magyar delegáció, amelynek tagja Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, szombaton érkezett háromnapos látogatásra Izraelbe.

A magyar politikus a David Lau főrabbival, valamint Jichák Vaknin vallásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokon ismertette azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tett az utóbbi időkben. Ezek közül kiemelte, hogy az egyházügyi törvényben teljes mértékben biztosított mind az ortodox, mind a többi zsidó közösség számára az egyházként való működés, valamint a közfeladatok, a szociális vagy oktatási tevékenység ellátásának lehetősége.

„Ezért mind Vaknin miniszter, mind Lau főrabbi örömét fejezte ki”- mondta Soltész Miklós.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető törvénykönyv részévé vált a holokauszttagadás elítélése, valamint hogy a Tett és Védelem Alapítványon keresztül a magyar kormány közel másfél millió euróval hozzájárul az antiszemitizmus monitorozásához Brüsszelben.

Magyarország emlékezetpolitikájába beletartozik többek közt az izraeli főrabbi Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett kérése is, hogy kutassák fel és a zsidó hagyományok szerint temessék el a náci megszállás idején Budapesten a Dunába lőtt zsidó áldozatokat, ennek előkészítése már meg is kezdődött – tette hozzá.

„Érthetetlen számunkra, ha antiszemitizmussal vádolnak bennünket, hiszen Magyarország élen jár az antiszemitizmus elleni harcban. Nálunk a zsidó közösségek biztonságban élnek, míg szerte Európában számos zsidó közösség mindennapi életét befolyásolja az antiszemitizmus, sőt, vannak, akik emiatt kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Ilyet Magyarországon nem lehet ilyet tapasztalni” – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Az államtitkár Izraelben ismertette az egyházak kiemelkedő magyarországi támogatási rendszerét, és ennek keretében a zsinagóga- és temetőfelújítási projekteket, amelyek a jelenlegi országhatárokat átlépve, a történelmi Magyarországon, Kárpátalján, Partiumban és Vajdaságban is zajlanak.

Kiemelte, hogy a két ország miniszterelnöke az utóbbi években nagyon jó kapcsolatot épített ki egymással, ami pozitívan hat a magyarországi zsidó közösségekre is.

„Azt is megköszöntem, hogy Izrael segíti, illetve elfogadja a keresztények jelenlétét akár Jeruzsálemben is, mert ennek történelmi, egyházi szempontból óriási a jelentősége” – mondta az államtitkár, aki budapesti látogatásra hívta meg az izraeli vallásügyi minisztert.

Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy izraeli partnerei tudnak a magyarországi zsidó közösségek reneszánszáról, már jártak Budapesten.

„A beszélgetések során tapasztaltam, hogy ezek az élmények beléjük vésődtek. A miniszter úr említette, hogy Budapest utcáin fején kipával járt, és ezért senki nem sértegette, bántotta, de ugyanezt több nyugat-európai városban már nem tudná megtenni” – hangoztatta az államtitkár.