– Régóta mondom, hogy Kárpátalján kulturális fajirtás folyik. Az élet erre sajnos nem akar rácáfolni, éppen ellenkezőleg, egyre több bizonyítékot szolgáltat – mondta lapunknak Pákh Imre, aki Munkácson született és a mai napig ezer szállal kötődik Kárpátaljához, így első kézből kap információkat.
A híres műgyűjtő szerint most éppen egymás után cserélik le az utcatáblákat Munkácson. 

A városhoz kötődő híres magyarok helyett olyan ukránokról is neveznek el utcákat és tereket, akik be sem tették a lábukat a városba, még csak hírből sem ismerték azt. Eközben pedig a középkori magyar hősök emlékét megcsúfolják.

Pákh Imre Munkácson született, Fotó: Máthé Zoltán

– Az Andrij Baloga polgármester irányította munkácsi képviselő-testület gyalázatos döntést hozott. Hunyadi Jánosról és Báthory Zsófiáról nem lehet többé utca elnevezve. Sorban leverik ezeket az utcatáblákat. Ez az ukáz. De ­miért? Két olyan új törvényre hivatkoznak (a dekommunizációra és a derusszifikációra), ami kimondja, hogy a jövőben kommunistáknak és oroszoknak nem szabad emléket állítani, a szobrokat le kell dönteni, a régi utcatáblákat pedig le kell verni. 

Kérdem én, mikor volt Hunyadi János és Báthory Zsófia orosz kommunista?! Ha így olvassa és értelmezi a törvényeket a Kárpátalját uraló Baloga klán, mit várhatunk tőlük a jövőben, amikor az újonnan hozott kisebbségvédelmi törvényeket alkalmazni kell?

– kérdezte Pákh Imre.

Munkácsy is ellenség

A magyar–amerikai üzletembernek meggyőződése, hogy Ukrajnának nincs út az Európai Unióba olyanokkal, mint a Baloga klán és a hozzájuk hasonló nagyurakkal, oligarchákkal, akik az önkényt gyakorolják a törvény helyett.
Kevésbé ismert, hogy a turulszobor ledöntése előtt a magyar festőfejedelem, Munkácsy Mihály szobrát már eltávolították Munkács főteréről, Kárpátalján, ahol a rettegett Baloga klán az úr. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy  Pákh Imre, aki a turul ledöntése miatt beperelte az Andrij Baloga vezette önkormányzatot, az egész régió­ban egyetlen ügyvédet sem talált, aki vállalta volna a pert a klánnal szemben. Harkov volt az a hely, az orosz határ közelében, ahol már nem hangzott olyan félelmetesen a klán neve, ott bízott meg egy ukrán ügyvédet.

Viktor Baloga, a klán feje, Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Tetszhalott tanszék

Az önkény, ha a magyar nyelvről van szó, nem áll meg Kárpátalján. Évek óta egyetlen hallgatót sem vesznek fel a kijevi egyetem magyar nyelvű tanszékére. 

Kárpátaljáról elszármazott két magyar ember – Pákh Imre és Alexander Róth, azaz Róth Sándor – hathatós anyagi segítségével alapították csaknem egy évtizede Kijevben az Ukrán Állami Nyelvészeti Egyetem magyar tanszékét.

Mint megtudtuk, a magyar nyelvű tanszék elvileg létezik, gyakorlatilag nem működik. Mondhatni tetszhalott állapotban van. Kijevben kivárták, amíg kifut az utolsó évfolyam, azóta nem vettek fel új hallgatót, hiába lenne érdeklődés a magyar nyelv iránt. A két magyar alapítót természetesen elfelejtették tájékoztatni erről, úgy kellett utánajárniuk, mi lett a tanszék sorsa.

Kivárásra játszanak

A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Fotó: Mirkó István

A munkácsi II. Rákóczi Ferenc magyar középiskola ügye ugyan most rendeződni látszik, de ki tudja, meddig. A kirúgott magyar igazgatót, Schink Istvánt három megnyert per után visszahelyezte jogaiba a munkácsi tanfelügyelő. A Baloga klán azonban két ukrán helyettest akasztott a magyar igazgató nyakába, aki semmit nem tehet nélkülük. Zárójelben jegyezzük meg, hogy nemcsak a most távozó ukrán igazgató, de egyik helyettese sem beszél magyarul. Vajon hol találni a világban olyan angol nyelvű iskolát, amelynek az igazgatója, sőt egyik helyettese sem beszél angolul? Ráadásul Schink István szerződése nyáron le­jár. Akkor pedig, úgy beszélik a városban, jó eséllyel a most menesztett ukrán igazgatónőt veszik vissza, aki pillanatnyilag egy óvodát igazgat.