Latorcai Csaba a nemzeti emlékezet napján, a felújított kereszt ünnepélyes átadásán úgy fogalmazott: tanuljunk a nemzet történelméből, és kövessünk el mindent, hogy megőrizzük Magyarországot a béke földjének, „a béke szigetének”, kereszténynek és magyarnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok - évezredes történelmi örökségükre építve - határokon átívelően tudtak egymással összekapaszkodni.

A trianoni békediktátum megmutatta – mondta -, ha egy ország irányát veszíti, ha - akár csak néhány hónapra - megtagadja hagyományait, kultúráját, kereszténységét, kiszolgáltatottá válik a nagyhatalmak kényének-kedvének. És a nagyhatalmak – folytatta – az ilyen országokat igyekeznek „a történelem szemétdombjára kidobni”. Hangsúlyozta, velünk, magyarokkal ez nem sikerült.

Az államtitkár kiemelte, hogy

volt magyar feltámadás – ezt szimbolizálja a két évvel a trianoni békediktátum után állított kereszt is -, Bethlen István, Klebelsberg Kuno romjaiból, szinte főnixmadárként támasztották fel a kis Magyarországot. Azért tudták ezt megtenni – mutatott rá -, mert visszatérítették a nemzetet ezeréves keresztény gyökereihez. Jóllehet az országot megcsonkították, a nemzetet nem tudták széttiporni.”

Latorcai Csaba hátborzongatónak nevezte a történelmi párhuzamokat: akárcsak 1919 kommunistái, ma is vannak olyan magyar emberek, akiknek sokkal fontosabb idegen eszmék kiszolgálása, mint a nemzet egységének és történelmi, kulturális, hitéleti, keresztény hagyományaink ápolása és átadása – jelentette ki.

Mindegy, hogy ideológiai elkötelezettségből vagy fizetségért árulják el a hazát, az árulás az árulás – állapította meg.

Közölte:

ahogy 1920-ban a nemzeti tragédiát a háború hozta magával, most is egy háború réme kering körülöttünk. A feladat ugyanaz – mondta –, a békét meg kell őrizni.”    

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke szólt arról is, hogy

az Európai Unió letért a kereszténydemokrata alapító atyák örökségének útjáról, és a béke mindenáron megőrzése helyett a háború legnagyobb szószólójává, a háború szálláscsinálójává vált. Európa nyugati felének vezetői háborús pszichózistól fűtve a háborúért uszítanak”

– jelentette ki.

Hangsúlyozta: „Június 9-én lehetőség van megálljt parancsolni nekik.”

Azt mondta, Európa számára a jövőt egyedül a keresztény kultúrához történő visszatérés jelentheti. Egyúttal szorgalmazta a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőjelöltjeinek, polgármesterjelöltjeinek és önkormányzati képviselőjelöltjeinek támogatását.

Gaal Gergely, a KDNP Pest vármegyei elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt ötszáz évben általában nem kérdezték meg a magyaroktól, mit szeretnének. Nagyhatalmak, birodalmak akarták irányítani a magyarok sorsát - jegyezte meg.

A KDNP-s politikus úgy vélekedett, most olyan ritka lehetőség adódik, hogy

mi magunk beleszóljunk a saját jövőnkbe, és ezáltal nemcsak a saját hazánk jövőjébe, hanem Európa jövőjébe is. Rajtunk is múlik, rajtunk, magyarokon, hogy milyen lesz Európa jövője, hogy Európa képes-e a békét választani vagy a háború mellett teszi le a voksát”

– fűzte hozzá.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává.

A most megszépült keresztet 1922-ben állították, felújítása a KDNP 2022-ben meghirdetett Fogadj örökbe egy keresztet! elnevezésű országos akciója részeként történt.