A közigazgatásban „az a dolgunk, hogy jobbá és szebbé tegyük az emberek mindennapi életét”, és „őrizzük a parazsat, az identitást, ami a magyar nemzet egységét adja” – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csütörtökön, a II. Kormányzati állásbörze és szakmai napon.
Latorcai Csaba hozzáfűzte,
a kormányzat legfelsőbb döntéshozói szintjén is a szolgálat a meghatározó, így minden válság ellenére biztosítani tudják, hogy a magyar állam a magyar embereket, a nemzet egészét szolgálja.”
Latorcai Csaba kijelentette, a közigazgatásban a munkát „nem lehet napi nyolc órában letudni”, nem lehet „letenni”, amikor lejár a hivatalos munkaidő. Teljes személyiséget kívánó hivatás, de viszonylagos stabilitást nyújt a mai korban is – hangoztatta az államtitkár, jelezve, nagyon sok elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a végzetteknek.
A közigazgatás egyszerre szolgálat és szolgáltatás, az abban dolgozók szervezik az ország hétköznapjait, működtetik az országot, ez nagy felelősség – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter
Hangsúlyozta, ehhez a pályához szükséges a szolgálat iránti alázat, személyes elkötelezettség, elhivatottság. Meg kell érteni, hogy ez szolgáltatás, az adófizetőknek joguk van jó minőségű közszolgáltatáshoz, ahhoz, hogy felkészült emberek intézzék az ügyeiket.
Mindig az ügyfél az első, mindig az ügyfélnek van igaza, úgy kell bánni vele, hogy elégedetten távozzon”
– tette hozzá a miniszter. Kiemelte: nincs gazdasági növekedés gyönge közigazgatás mellett. Jó szakemberek kellenek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) elitképzőként kell működnie.
Lázár János úgy látja, az, hogy 2010 óta voltak olyan évek, amikor a nettó bérnövekedés meghaladta a tíz százalékot, összefüggött azzal, hogy átszervezték a közigazgatást, „professzionális országmenedzsment jött létre”, és ez segített növelni az ország versenyképességét.
A közigazgatásban „nemcsak pénzért dolgoznak”, hisznek abban, hogy előre tudják vinni az országot, azt a várost, járást, vármegyét, ahol tevékenykednek. A jó közigazgatási dolgozók
nemcsak szakmájuk kiváló művelői, de képesek megérteni, mi miért történik, mi a magyarok célja a világban, ehhez milyen eszközökre van szükség, hogy jól élhető ország legyen Magyarország"
– fejtette ki a miniszter.
Megjegyezte, ehhez a szakmához tehetség, tudás, és tapasztalat is kell, a közigazgatásban a „grádicsokat” végig kell járni.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, az NKE „hidat képez az elmélet és a gyakorlat között”, a hallgatók olyan ismereteket szerezhetnek, amelyekkel helyt tudnak állni a hétköznapok „kihíváshalmazában”.
Az elmúlt években bebizonyosodott a közigazgatás minden szintjének ellenálló képessége, jól vizsgázott a stresszteszten a stabillá tett rendszer, hiszen képes volt a koronavírus-járvány, az azt követő gazdasági megpróbáltatások idején, majd a háború és a szankciós politika által okozott kihívásoknak is megfelelni, ezekhez úgy adaptálódni, hogy a magyar érdeknek megfelelő döntések szülessenek”
– jelentette ki az államtitkár. Mindebben szerinte fontos szerepe volt az NKE által biztosított utánpótlásnak.
A közigazgatásban valójában decentralizáció folyik, a kormányhivatalok, járási hivatalok közelebb vitték az állampolgárokhoz az ügyintézést a szolgáltató állam érdekében. Nemzetközi összevetésben is mértékadó rendszer jött létre, modern közigazgatási struktúra, amely hatékonyabbá tette a magyar államot, és a kapcsolattartást az állampolgárokkal – magyarázta Kovács Zoltán.
Hozzátette, a digitális állampolgárság a XXI. század kihívásainak megfelelően újabb minőséget hoz majd létre. Nem a gyorsaság az egyetlen szempont, éppen ilyen fontos a megbízhatóság, az adatbiztonság is, és ez komoly kihívást jelent – közölte az államtitkár, azt prognosztizálva, hogy két év alatt végzik el a munkát.
Az utánpótlásnak igazodnia kell ehhez, komoly digitális kompetenciákkal rendelkező szakemberek kellenek, akik helyt tudnak állni a megváltozott környezetben - jegyezte meg Kovács Zoltán.
Varga Réka, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja arról beszélt: az állásbörze célja, hogy a hallgatók közvetlen benyomásokat szerezhessenek a közigazgatási szféráról, „találkozzon a kereslet és a kínálat”.
Az egyetem naprakész, talpraesett munkaerőt biztosít a közigazgatásnak, a hallgatóknak pedig lehetőséget az elhelyezkedésre, amelyet elősegítenek a szakmai gyakorlatok is; a végzettek átlagosan másfél hónap alatt találnak munkát”
– mondta el a dékán.
