Latorcai Csaba Baranya vármegyenapján mondott beszédében úgy vélte, az egyik út az egyoldalú, kritikátlan alkalmazkodás, a másik a kezdeményező, a bátor, az innovatív út.

Az egyoldalú, kritikátlan alkalmazkodás a csak ne hibázzunk belesimulásával, a merjünk kicsik lenni gyávaságával van kikövezve – fogalmazott.

Szavai szerint Magyarországon és az Európai Unión belül is sokan vannak, akik szívesebben látnák, ha a magyarok szolgaian ezt az utat választanák, megkönnyítve azok dolgát, akik nem nézik jó szemmel az erős, öntudatos, szuverén népek, köztük Magyarország európai közösségét.

Az államtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy a kezdeményező, bátor, innovatív út azt jelenti, hogy az azon haladó nyitott a világ kihívásaira, felveszi a kesztyűt, és beleáll azokba a küzdelmekbe, amelyeket meg kell vívni a gazdasági, politikai, közjogi szuverenitás megőrzése és megtartása érdekében.

„Ez az út az, amely az ész, a tudás és a bátorság erejével új dimenziókat nyit, és a jól van az úgy is megalkuvó viselkedésével szemben bizonyítja azt a tételt, hogy csak a kockázat, azaz az eddigiektől eltérő utak és az azokban rejlő kihívások vállalásával lehet győzelem, lehet jövő, lehet magyar jövő” – hangoztatta.

Latorcai Csaba szerint

az elmúlt másfél évtized arról szólt, hogy olyan gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból magabíró nemzetté váljunk, amely nemcsak képes megvédeni érdekeit, hanem válságálló gazdasága a kihívások ellenére is képes legyen a fejlődésre”.

Ez azért lehetett így, mert a 2010 óta a választópolgárok jóvoltából tekintélyes felhatalmazással bíró kormány a kezdeményező Magyarországot és Európát naggyá tenni és jövőt megnyerni akaró utat választotta – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, ennek alapja a gazdasági semlegesség és az innovatív együttműködési készség, képesség, amellyel „a világ valamennyi térségével és benne a nagyhatalmakkal is készek és képesek vagyunk kooperálni a kölcsönös tisztelet alapján”.

„Mert a cél az, hogy

Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és a nyugati tőke, illetve a keleti és a nyugati csúcstechnológia, ezáltal pedig az ország valamennyi térsége, megyéje, így Baranya vármegye, benne Komló városa is, de az egész dél-dunántúli régió is nyertese legyen a jövőnek”

– mondta.

Megítélése szerint ezt a jövőt szolgálják a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelentő olyan beruházások, mint a mohácsi Duna-híd építése, az M6-os autópálya fejlesztése az országhatárig, a történelmi emlékezetet és Mohács délkelet-európai logisztikai központtá válását is támogató Mohács 500 program, továbbá a területi felzárkózásnak „nagyobb dinamikát adó” versenyképes járások program is.

Az államtitkár Komlóról szólva közölte, az egykor egy lábon álló és a szénbányászatra építő város mára már figyelemre méltó és más települések számára is inspiráló fejlődésen ment keresztül.

A közösség összefogásának, a jó vezetőknek köszönhetően fejlődik az infrastruktúra, az ipari park, az oda települő vállalkozások munkahelyeket hoznak létre, a városban élő fiatal családokat otthonteremtési támogatással ösztönzik a helyben maradásra és a „jövő Komlójának építésére” – közölte.

Latorcai Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a tervek, célok megvalósításához szükség van kiművelt emberfőkre, bátor hazafiakra, azokra, akik egész életükkel példát mutattak és mutatnak a jövő generációinak.

Őri László (Fidesz–KDNP), a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke arról szólt, hogy „a mögöttünk hagyott fejlesztési ciklusban Baranya növekedési lehetőségei elmozdultak a mélypontról, elsősorban a kormányzat vidékfejlesztési és nagyvárosok modernizálását segítő intézkedéseinek” köszönhetően.

A területi operatív programból 36 milliárd forintból 179 helyi fejlesztési projekt valósulhatott meg, nem is beszélve a Magyar falu programról, amely hiánypótló segítséget jelentett a legkisebb településeknek – közölte.

A kormánypárti politikus jelezte,

az elmúlt években megindult nagy kormányzati infrastrukturális beruházások megteremtették, megteremtik a vármegyén belüli és kívüli nyitás lehetőségét: az M6-os autópálya megépítése a déli országhatárig a közlekedés fejlesztésén túl erősíti a gazdasági, kulturális kapcsolatokat Horvátországgal, a mohácsi közforgalmú kikötővel lehetőség van bekapcsolódni a nemzetközi vízi közlekedésbe, a Pécs-pogányi repülőtér a többségi állami tulajdon megszerzésével reményeik szerint új perspektívát jelent az egész térségnek.

A fejlesztések mind azt célozzák, hogy Baranya a stagnálás évtizedei után végre a fejlődés pályájára állhasson – közölte.

Őri László utalt rá: a Baranyában 1996 óta tartanak vármegyenapot. Minden év októberében arra emlékeznek, hogy I. Lipót király 1694-ben új címerpecsétet adományozott a vármegyének, döntése a vármegye újkori közigazgatásának legelső közjogi aktusának tekinthető.