Dr. Latorcai János a lengyel házelnök meghívására – a Magyar Országgyűlés elnökének képviseletében – részt vett a Lublini Unió megalakulásának 450. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Lengyelországban.
Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke beszédet mond a Lublini Unió megalakulásának 450. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Lengyelországban (2019.06.30.)
A hivatalos program keretében szervezett ünnepélyes konferencián Dr. Latorcai János kiemelte, hogy az 1569. július elsején létrejött szövetség több, mint két évszázadon át biztosította a békés együttélés feltételrendszerét a különböző etnikumú és vallású emberek számára.
A több nemzetet átívelő integráció eszméje elsődlegesen nyugat–európai szellemi termékként ismert, holott régiónkban ennek évszázados gyakorlata van, amely Nagy Lajos magyar és lengyel király lányának, Hedvignek és a litván nagyfejedelemnek a házasságával, a krevai unióval kezdődött.
A Lublini Unió kulcsfontosságú sajátossága, hogy „szabad nemzetek szabad nemzetekkel, mint egyenlő nemzetek egyenlő nemzetekkel” kötötték meg. Ez egy olyan együttműködési modell, amely a résztvevők szuverenitásának és egyenrangúságának az elismerését és tiszteletben tartását állítja követelménynek.
Ezek a korban szokatlanul széleskörűen biztosított szabadságjogok példaértékűek, ezért sokan az Európai Unió elődjeként tekintenek rá. Az egyik gyenge pontja a duális államszerkezet volt. Ma az EU plurális és bővíthető szerkezettel rendelkezik, ugyanakkor a bővítési folyamat évek óta megfenekleni látszik.
A másik fő gyengeségét az 1652–ben bevezetett Liberum Veto, azaz a túlzott mértékű politikai szabadosság jelentette, mely lehetetlenné tette a közös vízió kialakítását. Ez a probléma ma különösen tettenérhető az Európai Unión belül, pedig ma pontosan olyan időket élünk, amikor a jövőnket alapvetően meghatározó kérdésekről – mint a migráció, a digitalizáció, a klímaváltozás – szükséges lenne, hogy az EU közös jövőképpel rendelkezzen.
