Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a KDNP alelnöke (KDNP Fotó)

– Izgalmas esztendőt zárunk, a járvány mennyire írta át Magyarország külügyi kapcsolatait?

– A diplomáciában és általánosságban a külügyi kapcsolatokban meghatározó tényező a személyes találkozás, egy asztalnál szemtől szemben a közös pontokban vagy adott esetben az eltérő megközelítésekben is könnyebb megtalálni a párbeszédet. A járvány elleni küzdelem magától értetődően a külügyi kapcsolattartást is felülírta, gyors alkalmazkodással áttértünk az online videókonferenciákra. Sűrű időszak van mögöttünk, amelynek meghatározója a szuverenitásunk iránti küzdelem és kiállás és egyben az első igazi csata megküzdött győzelme. Kettős érzés van bennem: egyrészt végső kiábrándulás az Európai Bizottság (EB) átpolitizált jogállamisági gondolkodásában, amelyben rengeteg energiát pazarolt el, amelyet a vírus elleni védekezésre fordíthatott volna, másrészt a nemzeti identitás védelme erős hang lett, tényező az európai politikában, tetszik vagy sem ez a liberális mainstreamnek. A magyar kormány hangot adott az alapító szerződésekben lefektetett értékeknek és a tagállamok alkotmányos hagyományainak az Európai Unióban.

– A női politikusok előnyei között gyakran emlegetik, hogy empatikusabbak a férfiaknál. A pandémia mennyire erősítette fel ezt a szerepet?

– Én férfi politikusokban is felfedezem az empátia képességét, ez inkább személyiségfüggő. A járvány viszont mindannyiunkra hatással volt, és felerősítette az alkalmazkodást, a fegyelmezettséget, a szabályok betartásának fontosságát. Kimondatlanul is éreztük a kormánypárti képviselőtársaimmal, hogy abszolút felelősségünk van a társadalom felé, hogy a szabályok betartásával példát mutassunk. De

a magyar társadalom olyan fegyelmezett, hogy minden tiszteletem az övék, az ő példamutatásuk számunkra az egyik legnagyobb tanulsága ennek az időszaknak.

– Az Európai Unióban létezik a Nemek Közötti Egyenlőség Intézete. Szerencsésnek tartja-e a kifejezést, vagy az egyenlőség helyett az egyenjogúság lenne kívánatosabb?

– Nekem az egyenjogúság szimpatikusabb, de sokszor azt éreztem nemzetközi jogászként, hogy a terminológiák, fogalmak meghatározása, körülírása, pontosítása helyett a valódi tartalomra kellene koncentrálni, nekem itt is a tartalom a fontosabb.

– A hazai gyakorlatban milyen területen kellene előrelépni, hogy a nők még inkább érezzék a megbecsülést?

– Én ebben a személyes felelősségemet érzem, mint női politikus. Többször elmondtam, de szeretném itt is hangsúlyozni, hogy sok helyen fordulok meg a világban, de a magyar nők szépsége, esze, igényessége egyedülálló és világszínvonalú. Ha abban biztatást és erőt tudunk adni nekik, hogy ezt jobban elhiggyék magukról, ezzel a hozzáállással az életük minden területén profitálni tudnak. Fontos az ő hangjuk és véleményük, a kritikájuk is. Pontosan ezért is tettem meg mindent, hogy a jövő év elején a KDNP hetvenöt éves fennállása óta először létrehozhassam a nőtagozatot. Pedagógusok, orvosok, kutatók, jogászok, óvónők és az élet számos területén komoly tapasztalattal rendelkező szakemberekkel kezdek neki a munkának. Ami személyes küldetésem, hogy a külügyi bizottság alelnökeként kialakítsak egy nemzetközi mátrixot a konzervatív értékeket képviselő hasonló nőtagozatokkal, vannak már konkrét célországok is, de egyelőre erről még korai lenne beszélni.

– Sokszor elhangzik, hogy a nők karrierlehetőségeit jobban elő kellene segíteni. Ez mennyire áll szemben az anyai szereppel, a két lehetőség mennyire egészíti ki egymást napjainkban?

– A magyar családpolitikai modell egyedülálló a világon. Pontosan az a célja, hogy a nő kiteljesedhessen anyaként és a karrierjében is, akár külön-külön, akár párhuzamosan mindkettőben. Ez az ideális irány és hosszú távú stratégia is egyben, amely megadja és megteremti ennek a lehetőségét, és a nő kezébe adja a döntést. Nagy példaképem, Margaret Thatcher, a Vaslady mondta, hogy a családi otthon a nő életének a középpontja, de nem a határa. Egyetértek!

A nők maguk döntsék el, hogy számukra mi teszi teljessé az életüket, a politikának pedig az a feladata, hogy az ehhez szükséges eszközöket megteremtse.

– A Hungary Helps Program (HHP) a magyar kormány egyik olyan kezdeményezése, amely nemzetközi összefogást serkent. Mit gondol, az EU-ban ez az elképzelés miért nem talál több támogatót?

– A HHP mindig is szívügyem lesz, mert a helyben való humanitárius segítségnyújtás, az üldözött keresztények megsegítése az egyik legnemesebb és leghatékonyabb segítség is egyben.

Az Európai Unió eltávolodott zsidó–keresztény gyökereitől, a liberalizmus kilúgozza a maradék európai identitást,

és a legveszélyesebb az, hogy a hagyományokat, a közös kulturális örökséget megkérdőjelezi, a fiatal generáció nemzeti és kulturális identitásának lebontásából trendet akar csinálni. Egyre ismertebbé válik a program, és egyre nagyobb nyitottságot tapasztalok új együttműködésekre az unión belül is. Személyes küldetésem volt, hogy a Hungary Helps Program méltóképpen legyen képviselve a leendő Európa Tanács-i magyar elnökségünk során jövő május és november között, ott van a helye a prioritásaink között. Ennek köszönhetően negyvenhét tagállam fogja megismerni a Hungary Helps Programunkat.

– Mit tart a következő esztendő legfontosabb feladatának?

– A vírus elleni sikeres védekezés most mindannyiunk legfontosabb feladata, valamint hogy tovább haladjunk azon az úton, amelyen a magyar kormány halad, mind a nemzeti értékeink, mind gazdaságpolitikája tekintetében. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy hazánk Európa jövőjében meghatározó és formáló szerepet tölt be, ebben kérjük a magyar választók támogatását, hogy ezt a harcot tovább tudja vinni a Fidesz–KDNP-kormány. Új és szép kihívásként január elsejétől az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnökségi prioritáshoz kapcsolódó nemzetközi kapcsolatok fejlesztését látom el miniszteri biztosként a Miniszterelnökség részéről. Nagy megtiszteltetés és egyben nagy felelősség is, hiszen ez igazi lehetőség arra, hogy a magyar kormány számára fontos értékeket tudjuk képviselni például a nemzeti kisebbségek védelme, ifjúságpolitika, környezetvédelem, vallásközi párbeszéd terén. Nem lesz könnyű feladat, de kiállunk a nemzeti értékeink, érdekeink mellett, és nem félünk a vitáktól. Erővel előre, büszke magyarként! Ahogy Winston Churchill mondta: „A papírsárkányok a széllel szemben szállnak a legmagasabbra – nem vele.”