Soltész Miklós, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnökebeszédében emlékeztetett Szent II. János Pál pápa szavaira, aki azt szerette volna, hogy az egyház „mindkét tüdejével lélegezzen", a nyugatival és a keletivel is.

Szólt arról is, hogy – mivel kelet és nyugat határán van Magyarország – szerepe, feladata van a béke közvetítésében, megteremtésében. Úgy vélte, szörnyűséges időn vagyunk túl, és bár a háború még nem fejeződött be Ukrajnában, de az amerikai elnökválasztással „megszületett a remény” arra, hogy eljön a béke.

Hozzátette:

a béke megteremtésében óriási szerepe van a Rómához hű, de rítusában a keleti ortodoxiát képviselő görögkatolikus egyháznak."

Kiemelte: gyógyítani kell az ortodoxia és a katolicizmus közötti sebeket is, amiben szintén nagy szerepe van a görögkatolikus egyháznak.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszédében hangsúlyozta: a fővárosban közel 150 éve annak, hogy jelen vannak a görögkatolikusok, olyan templomok közösségeibe tartozva, amelyeket rendre római katolikusoktól és a fővárostól kaptak, ez az épület azonban immár saját tulajdonú ház.

Mint mondta, az épület ugyan első látásra nem tűnik egyházi épületnek, de "imádságnak mindig lesz hely" benne, bár ezzel az újonnan létrehozott intézménnyel elsősorban a fővárosi kulturális életének gazdagságához szeretnének hozzájárulni, ezért is nyílt az épületben kiállítás kortárs görögkatolikus ikonművészeti kiállítás.

Kifejezte reményét, hogy

az új épület megáldásával nem csupán egy Magyarországon kisebbségben élő egyház lelkes tagjainak elszigetelt kezdeményezésének lehetünk tanúi, hanem egy kicsiny, de életerős egyház további fejlődésének újabb állomásához érkeztünk, amely ma is képes hatékonyan képviselni isten ügyét, a krisztusi örömhír terjesztését az élet minden területén".

Azt kívánta, a kulturális központ töltse be méltó hivatását, legyen az öröm, béke, gyönyörködés, elmélyülés szigete, „ami nem kiszakít a világból, de felemel".

Claudio Gugerotti, a Keleti Dikasztérium prefektusa arról beszélt, a kulturális központ megszentelésekor a legfontosabb, hogy magukat az embereket áldják meg, akik a kultúrát építik.

Arra biztatta az embereket, legyenek szívből jövő kérdéseik, és nézzenek egymás szemébe, mert az egyfajta szentség, „olyasmi, amit egymásnak nyújthatunk, mint a kultúra".

Nekünk, keresztényeknek egy megszentelt kulturális házban való együttlét, ott élés azt jelenti, egymás szemébe nézünk, ugyanakkor keressük istent, és ha megtaláljuk, megosztjuk a körülöttünk élőkkel"

– mondta.

Az Ida utcai Schuler-villát 1910-ben kezdték építeni, az állam 2015-ben adta a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház tulajdonába, az épület felújítása 2020-ban kezdődött, és mintegy kétmilliárd forintba került, amiből 1,7 milliárd forintot az állam biztosított.

A villa új nevét a híres egyháztanítóról, Aranyszájú Szent Jánosról kapta. A névadója alapján Aranyháznak becézett épület a Görögkatolikus Metropólia új kulturális központja lesz a fővárosban, ahol az imádság mellett kiállítások, hangversenyek, kulturális programok valamint konferenciák lesznek.

A Szent János kollégium pedig mintegy félszáz, felsőoktatásban részt vevő hallgatónak biztosít helyet.