Méltóan kell megemlékezni az első világháborúban elesettekről, mivel ők a legnagyobb áldozatot hozták azzal, hogy az életüket adták a hazájukért – mondta Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Vácon.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke
Rétvári Bence az első világháború befejezésének századik évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen köszöntőjében kiemelte: a hazaszeretetnek és a magyarságnak fontos része időről időre visszagondolni a száz évvel ezelőtti hősökre.
Magyarországot akkor sokszoros tragédia érte, hiszen soha annyi embert és területet nem veszített, mint az első világháborúban – emlékeztetett. Hozzátette: az ország nem tudott a saját külügyeiről és hadügyeiről önállóan dönteni, ezért sodródott bele a háborúba.
Rétvári Bence elmondta: 2014 óta tartanak azok az események, amelyeken az első világháború hősi halottjaira emlékeznek. Határon innen és túl felújítják a hősi emlékműveket, rendezvényeket szerveznek, mindezzel igyekeznek pótolni azt, amit „esetleg az elmúlt évtizedekben a magyarság nem tett meg” az első világháború hőseivel kapcsolatban – közölte. Hozzátette: volt ugyanis egy 40 éves időszak, amikor nem nagyon emlékeztek rájuk, mert nem vállalták a történelmi folytonosságot a korábbi korszakkal.
Az államtitkár hangsúlyozta: az első világháborúban 661 ezer honfitársunk esett el, a magyar történelem során soha ennyi katona nem halt meg háborúban, még a második világháborúban is feleennyien estek el. Ez „ húsz vácnyi lakosság”, a mai Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged teljes lakossága – mutatott rá.
Megjegyezte: ebben a számban ráadásul nincsenek benne a hadifogságba esett vagy eltűnt katonák és a sebesültek.
Rétvári Bence úgy látja a 20. század az első világháborúval köszöntött be igazán Magyarországon, ezzel ért véget az azt megelőző, virágzó dualizmus korszaka. Minden átalakult a szemléletben és gondolkodásmódban, átalakult a teljes gazdasági és társadalmi szerkezet, megváltoztak a családi és társadalmi viszonyok – sorolta. Hozzáfűzte: emellett a hadiesemények is átalakultak, új fogalmak jelentek meg, mint az állóháború, a lövészárkok és a mérges gáz.
Az államtitkár elmondta: a magyarok nem akartak a háború részesévé válni, nem akartak hadat üzenni, de leszavazhatók voltak az akkori külpolitikai rendszerben. Ez is bizonyítja, hogy a szuverenitás „utolsó kis részlete” is fontos – közölte.
A szombat délutáni hangversenyen magyar és külföldi zeneszerzők legismertebb művei is felcsendülnek a 60 tagú Vác Civitas Szimfonikus Zenekar és az évforduló alkalmából egyesített 450 tagú vegyeskar és gyermekkórus előadásában.
