Egy jogállamban a miniszterelnök nem támadhatja az egyház szabadságát és autonómiáját. Egy jogállamban a miniszterelnök nem támadhatja az egyház papjait azok véleménye miatt – a KDNP reakciója Magyar Péter bejegyzésére, amelyben azt írta, „elvárja (!) a Katolikus Egyház azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódását” Osztie Zoltán kijelentéseitől, amelyeket az atya a feldebrői Szent Márton templomban tett szeptember 26-án.

Egy jogállamban a miniszterelnök nem támadhatja a szólás- és lelkiismereti szabadságot. Nem mondhatja meg, miről prédikálhatnak a papok és hogyan viszonyuljanak hozzájuk főpásztoraik.
Magyar Péter mindezeket az alapelveket semmibe véve nyíltan támadta a Magyar Katolikus Egyház egy papját és utasításokat fogalmazott meg a katolikus püspökök számára. Ez a magatartás elfogadhatatlan!
Magyar Péter a történelem legrosszabb emlékű korszakainak szokását eleveníti fel, amikor szélsőbaloldali és szélsőjobboldali diktatúrák módszereivel üzen arról, mit hall szívesen egy templomban és mi az, ami nem hangozhat el a szószékről.
Nem az egyház, hanem a miniszterelnök tartozik bocsánatkéréssel!
Rétvári Bence frakcióvezető bejegyzése
Magyar Péter már nemcsak az ügyészséget, az ÁVH-t vagy a köztársasági elnököt utasítja, de az egyházat is.
Kommentben rúgatja ki a közmédia vezetőit, kommentben száll bele az ukrán külügyminiszterbe, és kommentben utasítja a püspököket is.
A pápával önmagáról beszél, de nem tűri, ha egy pap róla beszél (kritikusan).
Magyar Péter szembe megy az egyház tanításával a szívhang rendelet, az abortusz tabletta, az eutanázia, a gender és az azonos nemű párok örökbefogadása kapcsán, de megsértődik és dühöng, ha egyházi emberek emiatt nyíltan szembeszállnak vele.
Nem Osztie Zoltán volt előbb Magyar Péter-kritikus, hanem Magyar Péter miniszterelnöki döntései és beszédei voltak előbb ellentétesek Osztie Zoltán plébános világnézetével. A kritika csak ennek a következménye.
Magyar Péter mindenkit nyilvánosan meglincsel a virtuális térben, aki nem hódol be neki. De a hívők felett neki csak földi hatalma van, és az is csak ideig-óráig.
Osztie Zoltán a lelkiismeretére és meggyőződésére hallgatott. És aki így tesz, az biztosan helyesen cselekszik.
Magyar Péter akarja már azt is megmondani, hogy mit mondhat róla egy pap és mit nem? Cenzúrázná a prédikációkat is? A papok nem parlamenti kólásdobozok, nekik nem szabhatja meg a mondandójukat.
Akinek itt bocsánatot kellene kérnie, az a szólásszabadságot, valamint az egyház és az állam elválasztásának elvét durván megsértő miniszterelnök. Egy miniszterelnök nem utasítgathatja az egyház vezetőit.
A Terror Házában még megtalálhatók annak az emlékei, ahogy a XX. században papokat támadott a hatalom, mert kiálltak a meggyőződésük mellett. Ugye ezt a részt nem akarják átrendezni a múzeumban?
Aki pedig a Tiszás ÁVH korlátlan tombolásának és a totális félelemkeltés éveiben ellene mer mondani Magyar Péternek, az kifejezetten bátor is!
Micsoda kétszínű, farizeus viselkedés, hogy a Fidesz-KDNP-t kritizáló egyházi személyekre egy rossz szót nem mondanak, de a Tiszával kritikus egyháziakat autodaféra küldenék. Aki tűri az egyiket, annak tűrnie kell a másikat is!
