Rétvári Bence kiemelte: a Seuso-kincs Magyarország egyik legértékesebb műkincsegyüttese. Hozzátette: a kormány számára mindig fontos volt, hogy a Kárpát-medence nagy történelmi ereklyéit minél több embernek bemutassák, ezért is állítják ki a Seuso-kincset hat városban.

A kereszténydemokrata államtitkár megjegyezte, hogy Miskolcon várhatóan százezerre vagy ennél is magasabbra emelkedik a műkincsegyüttest megtekintők száma.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a borsodi megyeszékhely értékteremtő és befogadó szerepének újabb bizonyítékát látja a mostani kiállításban. Hozzátette: nem véletlen, hogy a Seuso-kincset Miskolcon is láthatja a közönség, a város nem egyszer bizonyította már számos rendezvényével – a filmfesztivállal, az operafesztivállal –, hogy egy ilyen tárlatra is alkalmas.

A tárlat Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét után érkezett Miskolcra, a hatodik helyszín Nyíregyháza lesz.

A Seuso-kincs darabjai március 18-ig tekinthetők meg Miskolcon. A múzeum az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a jegyek 85 százaléka elővételben elkelt, az előre meghirdetett időpontok beteltek. Azoknak sem kell azonban lemondaniuk a műkincsek megtekintéséről, akik nem tudtak előre helyet foglalni, ugyanis a helyszínen is lehet belépőt venni, ám előfordulhat, hogy az alkalmi látogatóknak egy kicsit többet kell várniuk.

A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műtárgyakkal. Miskolcon a régióban (Borsodszirákon, Ároktőn, Tiszakarádon) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd az ukrajnai Breszt mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, valamint a Miskolcon talált dénárleleteket is.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el.

A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.