Soha nem távolítottak el Európában köztársasági elnököt statáriális módon, ciklus közben egy Alaptörvény módosítással. Ez az ország megosztottságát növelte, a közjogi rendszert pedig durván megrepesztette – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.

Megjegyezte, Magyar Péternek nem kellett különösebben törnie magát az új köztársasági elnökkel kapcsolatos konzultáció kapcsán, elég volt beszélnie édesanyjával, aki 2012. és 2020. között, tehát nyolc éven keresztül dolgozott együtt Baka Andrással a Kúrián.

A széles körű társadalmi egyeztetés lebonyolítható volt a vasárnapi családi ebédlőasztalnál.

Baka András korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet a határozott időre kinevezett közjogi vezetőket a ciklus közben elmozdítani. Ráadásul az ő esetében az elmozdítás azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság, amit irányított. Most viszont úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy őt a ciklusa közben mozdították el jogsértő és erőszakos módon – idézte fel Rétvári Bence.

Megállapította: Baka András úgy foglalja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. „Javaslom, írják ki a Sándor-palota bejárata fölé Tarr Zoltán mélyen demokratikus mondatát: választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – tette hozzá a frakcióvezető. Felvetette:

mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen.

Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása nem visz előre, és nem segít megerősíteni a nemzet egységét sem – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Egy uniós tagállamban, demokratikus jogállamban még a felvetése is elfogadhatatlan annak, hogy egy független alkotmányos intézmény élén álló, minősített parlamenti többséggel megválasztott közjogi tisztségviselőt hivatali idejének lejárta előtt menesszenek, még akkor is, ha ennek jogi feltételei megteremthetők

– mondta az MTI-nek Baka András 2011. május 15-én, a saját ügyével kapcsolatban.

2011. december 26-án pedig arról beszélt, az alapintézmények vonatkozásában bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra lenne szükség a kétharmados többséggel bíró politikai hatalom részéről, „hogy ezzel is jelezze a jogállam mellett elkötelezett tényezők számára itthon és külföldön egyaránt: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek, például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak a függetlenségét, alapvető hatásköreit, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat.”

Az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából.