A külhoni magyarok nehéz helyzetben vannak, a többségi társadalom és politika felől érkező nyomás, néha vegzálás, az asszimiláció és fogyás veszélye többszörösen nehezített pálya. Nem fenyegetni kell őket, hanem segíteni

– hangsúlyozta a KDNP-s politikus. Felidézte, amikor államtitkárként segíthette a nemzetpolitikát, soha nem támogatták a közösségek megosztását, soha nem támogattak semmit a közösség érdekeivel szemben.

Mint mindenhol, a külhonban is vannak személyi és intézményi konfliktusok, versenyhelyzetek, rivalizálás, sőt néha csúnya sárdobálás is – tette hozzá Nacsa Lőrinc. Közölte: mindig arra törekedett, hogy mindenkit meghallgasson, több helyen pedig egy asztalhoz ültették a vitázó feleket.

Mert a nemzeti összetartozás erősítése a dolgunk, nem pedig a széthúzás folytatása – szögezte le. Kiemelte: a nemzetpolitika az elmúlt 16 év egyik sikertörténete, az odaforduló,

a helyiek véleményét komolyan vevő, a külhoni magyar szervezetek és egyházak kéréseit, tanácsait homloktérbe állító, a magyar identitást megőrző és a közösségek erősítését célzó támogatáspolitika sok helyen eredményes volt.

Magyar intézmények jöttek létre ott, ahol előtte nem voltak, többen jutottak magyar nyelvű oktatáshoz óvodától a felsőoktatásig, többen jutottak el magyar nyelvű rendezvényekre, templomokat újítottunk fel, a végeken működő civileket segítettük, szórványkollégiumokat tartottunk fenn és a magyarság megmaradását célzó programokat hoztunk létre – sorolta a volt államtitkár.

Hozzáfűzte, értékteremtő közösségeket és nemes célokat, jó kezdeményezéseket támogattak, annyit, amennyi költségvetési forrás rendelkezésre állt. „Lehetett volna több, és lehetett volna jóval kevesebb is, ahogy korábban is volt” – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter szerint csak szűk körhöz jutottak el a támogatások, Nacsa Lőrinc rámutatott: több, mint 6500 külhonban működő szervezetet támogattak, „néptánckörtől egyetemig”. Tarr arról írt, hogy „oligarchákat” támogattak, ehelyett 158 új óvoda, illetve bölcsőde jött létre, valamint megvalósult 727 óvoda és bölcsőde felújítása.

Nem gazdasági szervezetek támogattak, hanem több, mint hatszázezer diák jutott el a Határtalanul program keretében a Kárpát-medence minden szegletébe. A testvértelepülési program keretein belül tíz év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járultak hozzá. A nyílt pályázatokon több ezer civil és egyházi szervezet nyert támogatást, ami sokszor nekik a túlélést is jelentette – emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.

A külhoni magyarok nem visszaéltek, hanem éltek azzal a lehetőséggel, amit egy rájuk sokkal inkább odafigyelő kormánytól kaptak

– emelte ki Nacsa Lőrinc. Úgy fogalmazott: a pénz ott van a magyar iskolában, a néptáncos új ruhájában, a megszervezett táborokban, a kollégiumi szobában, a magyar iskolabuszban, a megszerzett egyetemi diplomában, a felújított közösségi házban.

„Mindig az Országgyűlés által elfogadott költségvetést hajtottuk végre tisztességesen, a legjobb tudásunk szerint. Ebben benne voltak a gyerekek ezreit nevelő sportakadémiák támogatása is, meg a Tarr miniszter úr által egyedinek nevezett, de a valóságban a Nemzeti Jelentőségű Intézmények létfontosságú támogatásai is” – írta a volt államtitkár.

Közölte, minden támogatást lehet vizsgálni. „Mi is vizsgáltuk, a támogatáskezelő feladata volt az elszámolások és beszámolók ellenőrzése, elfogadása. Az elmúlt másfél hónapban is vizsgálták, helyesen. Utána pedig az általunk döntésre előterjesztett pályázatokat és támogatásokat elindították utalásra. Tehát, szerintük is jó célok voltak.”

Végül Nacsa Lőrinc kijelentette: „a ténylegesen, a költségvetésben biztosított és nem címkézett „szabad forrást” úgy adtuk át, hogy annak időarányos része rendelkezésre áll, nem költöttük el az év első pár hónapjában, ott van, hogy ők is tudjanak segíteni, megvalósítani. Csak most már lassan ideje lenne. A fenyegetések és címkézések helyett.”