Navracsics Tibor a Környezet és energiahatékonyság operatív program (Kehop) záróeseményén azt mondta, „sikeres az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti együttműködés”, és megemlítette, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszak végleges zárásakor „az európai uniós forrásokat legjobban hasznosító európai uniós tagállamok között foglal majd helyet”.

Azt mondta:

az európai adófizetők pénze jól hasznosul Magyarországon", hiszen nemcsak a települések újulnak meg és az egyes régiók kapnak új esélyt, illetve nemcsak a vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok lesznek gazdagabbak, hanem az egész ország, az egész nemzet, és így összességében az Európai Unió is.

Navracsics Tibor szerint a megvalósult, jövőre fordított beruházások a Magyarországon élő polgárok életét teszik élhetőbbé, emelik magasabb színvonalra.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a kormány sikerrel járt, amikor átalakítva a gazdasági szabályozás egész rendszerét „kitört a válságból, és létrehozott egy növekedésre kész, munkaalapú gazdaságot”.

Ehhez szorosan kapcsolódott az a döntés is, hogy az uniós források döntő hányadát elsősorban a magyar gazdaság megerősítésére kell fordítani, mert a gazdasági teljesítmény emelkedése teremti meg az alapot társadalompolitikai célok megvalósításához - tette hozzá.

Hangsúlyozta:

a nem közvetlenül gazdaságfejlesztést célzó programokat is úgy tervezték meg, hogy azok - akár közvetve is - szintén járuljanak hozzá a gazdasági teljesítmény emelkedéséhez; ezen programok egyike a Kehop is.

A miniszter kiemelte: a Kehop prioritásai közé a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás; a települési vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés; a hulladékgazdálkodás fejlesztése; illetve a természet- és élővilág-védelmi feladatok tartoztak.

Lantos Csaba ismertette, hogy kifejezetten energiahatékonysági, épületenergetikai korszerűsítésekre, a zöldenergia hasznosítás fokozására mintegy 2200 pályázat érkezett be, amelyeknek nagyjából a fele részesült, összesen több mint 400 milliárd forint támogatásban. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Kehop jóvoltából további 362 megawatt megújulóenergia-kapacitás létesült, a középületek primerenergia-fogyasztása évente csaknem 400 millió kilowattórával, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 432 ezer tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkent – sorolta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a záróesemény helyszínéül szolgáló 10 milliárd forint összegű beruházásban - Kehopból nyújtott támogatással - megépült a kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. biomassza-fűtőműjének méltó párja az MVM Zöld Generáció szintén 10 milliárd forintból kialakított kecskeméti naperőműparkja. Felidézte: Bács-Kiskun vármegye székhelyén Kehop-forrásból számos intézmény gazdagodott napelemes rendszerekkel vagy esett át energetikai korszerűsítésen. A kecskeméti projektek megvalósítását több mint 18 milliárd forint Kehop-támogatás segítette.

Lantos Csaba hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a klímacélok teljesítése és környezeti értékeinek megóvása mellett.

Az elmúlt években az ország a klímabajnokok kisszámú táborába tartozott, ami azt jelenti, hogy a folyamatos gazdasági növekedés mellett is tudta csökkenteni károsanyag-kibocsátását, és így 1990-hez képest már most 37 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki

– tette hozzá.

Kiemelte: a gazdaság klímasemlegességének legfontosabb pillére a hatékony és tiszta energiatermelés és -felhasználás. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a zöldenergia széles körű hasznosítására, az áramellátásban elsősorban az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra kell építeni - fogalmazott, hozzátéve, hogy „Magyarországon jelenleg napenergia-forradalom zajlik”, és a napelemek beépített kapacitása már elérte az 5500 megawattot.

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia, amelynek megtermelése mellett az eltárolásában is élen kell járni az otthonokban, az ipartelepeken és a járművekben egyaránt. A kormány ezért a háztartásokat és a vállalkozásokat is arra ösztönzi, hogy telepítsenek korszerű energiatároló egységeket – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy január közepén megnyílik a családok számára a 75 milliárd forintos keretösszegű Napenergia plusz program, amely révén a háztartások modern napelemes rendszerek telepítéséhez kaphatnak költségeik kétharmadát fedező, vissza nem térítendő támogatást legfeljebb 5 millió forint értékben. A hazai vállalkozások részére pedig a közelmúltban írtak ki egy 62 milliárd forint összértékű pályázatot Metároló program néven, amely szintén a zöldenergia tárolását, hasznosítását célozza. Vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval számolhatnak azok a cégek, amelyek energiatárolót létesítenek és azt legalább tíz évig üzemben tartják.

A magyar kormány arra számít, hogy ezzel a segítséggel a jelenleg mindössze 20 megawattos hazai ipari zöldenergia tárolói kapacitás 2026 tavaszáig a hússzorosára, mintegy 440 megawattra nő - tette hozzá Lantos Csaba.