Navracsics Tibor kiemelte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot 116 település összefogásából létrejövő régióban képzelte el a kormány, amelyben a térségi együttműködés a kreatívipar és a kultúra alapján jön létre.

Hozzátette, hogy azért is újszerű volt a kezdeményezés, mert nem ingyen lehetett belépni ebbe az együttműködésbe, hanem nem járási székhely esetében 1 euró per lakos, járási székhelyek esetében pedig 2 euró per lakos hozzájárulást kellett fizetni. Abban bíztunk, hogy ha hozzá kell járulniuk a településeknek, akkor komolyabban veszik a rendezvényt, de ez meg is szűrte a résztvevők számát - fűzte hozzá a miniszter.     

Navracsics Tibor elmondta, hogy Veszprémen kívül 115 település jelezte a csatlakozását a Bakony-Balaton térségéből és mindegyik járási székhely volt. Hozzátette, hogy nemcsak társfinanszírozási rendszert hoztak így létre, hanem térségi együttműködést is.

A miniszter rámutatott, a 116 település alkotta régió identitását tekintve nem egységes, viszont az egyéves együttműködéssel közös kapcsolódási pontok jöttek létre, közös platformok alakultak ki, amelyek egy jövőbeli együttműködés alapjai is lehetnek.

A jövő kérdése, hogy hogyan tudjuk ezt a lendületet megőrizni és hogyan tudjuk egy regionális területfejlesztési modellé átváltoztatni

– tette hozzá a területfejlesztési miniszter.     

Navracsics Tibor azt mondta, hogy a fesztiválok komolyan hozzájárulnak a közösség erősödéséhez és összetartóbbá válásához. Hozzátette, hogy az a budapesti, vagy az a kecskeméti, aki egyszer eljön a Veszprémfesztre, a városban tölt egy, vagy két napot és jól érzi magát, az attól kezdve egy kicsit veszprémivé is válik, valamennyit visz magával a város identitásából.

Kiemelte: a fesztiválok komoly gazdasági tényezők, vannak olyan nyugat-európai fesztiválok, amelyek a helyi regionális gazdaság meghatározó erőiként működnek, munkahelyeket teremtenek, növelik a térség jövedelmét, adóerejét és életszínvonalát, életminőségét is – tette hozzá Navracsics Tibor.