Navracsics Tibor a Vármegyeházi esték nevű programsorozat vendégeként tartott előadásában megjegyezte: nem igaz az Európai Bizottság állítása, miszerint Magyarországon nem hasznosulnak az uniós források.

Közölte, az ország 14 ezer milliárd forint kohéziós forrást kap a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban. Ebből négyezer milliárd forint megérkezett, ami folyamatosan érvényesül a vidékfejlesztésben. Tízezer milliárd forintról van megállapodás, az Európai Bizottság elfogadta a programokat, „csak még nem utalja a pénzt különböző jogállamisági és egyéb problémák miatt”.

Ezekről a tárgyalások folynak, amennyiben sikerült dűlőre jutnunk, a támogatások megjönnek

 

– tette hozzá.

Az uniós támogatások érkezésével kapcsolatban azt mondta, „mindeddig menetrendszerűen mennek a dolgok, minden cél teljesült, amit kitűztünk”.

Felidézte:

2022. decemberben az Európai Bizottság elfogadta az operatív programokat, aláírták a partnerségi megállapodást, az Európai Tanács elfogadta a magyar nemzeti helyreállítási tervet. A mostani pénzügyi ütemezés szerint 2023-ban 1,5 milliárd, 2024-ben  2 milliárd, 2025-ben 2,8 milliárd eurót kapunk, reményeink szerint minél hamarabb ténylegesen is megkapjuk ezeket az összegeket

 

– fogalmazott.

A miniszter ismertette: 2004 és 2021 között Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-s régiók átlagának 129 százalékáról 156 százalékára, Észak-Magyarországon 40-ről 52 százalékra, a Dél-Dunántúlon 44-ről 51 százalékra nőtt.

Kiemelte, a magyar régiókban 2010-től 2020-ig egyfajta felzárkózási folyamat zajlott le, de nem dinamikus felzárkózás. Úgy vélekedett, hogy az EU kohéziós politikája hetven éve nem találja a választ arra a kérdésre, hogy azok a régiókat, amelyek önmagukat nem tudják megsegíteni, hogyan lehet felzárkóztatni. Az EU-ban a fővárosi régiók jelentik a sikertörténetet, hiszen ott van a gazdaság motorja. Megjegyezte, hogy az egész magyar nemzetgazdaság érdeke, hogy Budapest fejlődjön.

Az ugyanakkor, hogy a főváros 156 százalékát adja az egy főre eső GDP uniós átlagának, az észak-alföldi régió pedig az átlag 49 százalékán van, olyan területi fejlettségi szakadékot mutat, ami azt jelzi, hogy az ágazati mellett meg kell jelennie a területi politikának is.

Beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedek vándorlási egyenlege alapján Magyarországon van egy észak-keletről észak-nyugatra történő vándorlás, és fogy a dél-dunántúli térségek lakossága is. Folyamatos a kiáramlás Budapestről, alapvetően a főváros környékére és Észak-Nyugat-Magyarországra.

A Balaton térsége ütemesen népesült be, aminek a koronavírus-járvány lökést adott, a járvány ideje alatt Budapestről sokan költöztek ide. Ma már sok fiatal nem tudja megfizetni a balatoni térségben az ingatlanárakat, kénytelenek elköltözni. A balatoni régió így - Békés vármegyével együtt - az ország leggyorsabban öregedő térsége lett – mondta.

Hangsúlyozta, ma már nem lehet csak közigazgatási kategóriákon alapuló fejlesztéspolitikát folytatni, mert Magyarországon is megjelent az az agglomerációs folyamat, amelynek eredményeként funkcionális várostérségek kezdenek kialakulni.

A funkcionális várostérség olyan térség, amelynek van egy legalább 50 ezres lélekszámú városmagja, és a hozzátartozó települések lakosságának legalább 15 százaléka ingázik a városi központba.

Ma már Győrtől Szolnokig van egy kialakulóban lévő, funkcionális várostérségi terület. Arra kell rábírni a nagyvárosokat, hogy a környező településekkel együtt alakítsanak ki fejlesztési elképzeléseket – mondta Navracsics Tibor.