A mórahalmiak példát mutattak arra, hogyan lehet a semmiből várost teremteni - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa szombaton a homokháti település várossá válásának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Navracsics Tibor azt mondta, városnak lenni rang, nem csupán közigazgatási értelemben, civilizációs vívmányt is jelent. Vannak olyan városok, melyek szerencsés földrajzi adottságoknak köszönhetően, egyházi vagy kereskedelmi központként szinte maguktól emelkedtek ki. Ugyanakkor léteznek „csinált városok", melyeket egy párt vagy az állami hatalom a semmiből teremtett – közölte a politikus.
Mórahalom egyik kategóriába sem tartozik: a polgárok akaratából jött létre. A közösség munkája nyomán vált az elmúlt bő évszázad alatt előbb tanyaközponttá, faluvá, nagyközséggé, várossá, majd járási székhellyé – mondta Navracsics Tibor. Szavai szerint nehéz ennél meggyőzőbb sikertörténetet találni.
A homokháti emberek szívóssága, kemény munkája olyan közjót teremtett, amely Magyarország déli részének egyik központjává tette a települést. Mórahalom nemcsak Magyarországról, hanem a határ másik oldaláról tekintve is vonzó turisztikai, gazdasági, kulturális központ"
– tudatta a miniszter.
Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, a település fejlődése a magyar polgárosodás történetének egy nagyon fontos szeletére is rávilágít: azoknak a magabíró magyar gazdáknak a munkájára, akik hozzáláttak egy közösség építéséhez és a közjót is gyarapítani akarták.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, Mórahalom a Dél-Alföld legdinamikusabban fejlődő települése. A térség, de az egész ország számára példaértékű, ahogy az itt élők együtt gondolkodnak, ahogy az összefogás is, amellyel a közösség tesz a jövőért.
Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az itt élők az évtizedek során tisztességes, kitartó munkával fejlesztették lakóhelyüket. Mint mondta, „ebben a térségben mindig kötelesség volt többet örökül hagyni utódjainkra, mint amennyit kaptunk".
Amikor turizmusfejlesztésről gondolkodtak Hajdúszoboszlót tekintették példának, az ipari park kialakítása során pedig a környező nagyvárosokat. Növekvő népességről, új városrészekről, virágzó kertészetekről álmodtak a félsivatagon, élelmiszeripart fejlesztettek"
– mondta a politikus.
Az elmúlt évtizedekben komoly kihívást jelentett a balkáni háború, a térségen végigsöprő migráció, manapság pedig a klímaváltozás, az, hogy a sivatag próbálja visszahódítani azt, amit évtizedek alatt megteremtett a közösség – közölte a polgármester, hangsúlyozva, ezért kiemelt fontosságú a Homokhátság vízpótlásának megvalósítása.
