Lannert Judit tárcája tanév közben változtatná meg a szakképzési törvényt. „Nem a diákokon kell kísérletezni!” – hangsúlyozta közösségi oldalán Latorcai Csaba, aki kereszténydemokrata képviselőtársával, Nacsa Lőrinccel, és a fideszes Hankó Balázzsal együtt módosító indítványt nyújtott be az oktatás zavartalansága érdekében.
A magyar szakképzés az elmúlt években komoly eredményeket ért el,
a szakképzési centrumok, a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők együttműködésével ma jóval közvetlenebb az út az iskolapadtól a munka világáig, a fiatalok pedig olyan tudást szerezhetnek, amelyre valóban szükség van a munkaerőpiacon – mutatott rá Latorcai Csaba.
Figyelmeztetett: most ennek a rendszernek a vezetési modelljét változtatnák meg, ráadásul úgy, hogy az átalakítás tanév közben történne.
Szerintünk ez rossz időzítés, módosító javaslatunk ezért világos: ha változik a rendszer, az új szabályok a tanév végével lépjenek életbe, az átállás pedig a nyári időszakban történjen meg. Így nem a diákoknak és az oktatóknak kell egy szervezeti átalakítás következményeit tanév közben viselniük – indokolt a KDNP ügyvezető alelnöke. Leszögezte,
egy szempontnak mindenek felett kell állnia: a diákok érdekeinek és az oktatás zavartalanságának.
Nacsa Lőrinc is kiemelte, hogy a szakképzési rendszer a korábbi átalakítás után számos eredményt tud felmutatni. A reform célja az volt, hogy a szakmai tudást ne csak iskolai tanműhelyben, hanem a munka világában is elsajátítsák a fiatalok, megismerkedve egy vállalat munkafolyamataival, technológiájával, a munkakultúrával. Ezt segítette a szakképzési centrumok országos hálózatának kialakítása is, amelyek következtében sokkal közvetlenebb átmenet jött létre az iskola és a munkahely között – fejtette ki a KDNP országgyűlési képviselője.
Közölte: a Fidesz–KDNP kormány több mint 488 milliárd forintot fordított a szakképző intézmények fejlesztésére. A magyar szakképzés Európa élvonalába tartozik: nemzetközi összehasonlításban a harmadik legjobb, az OECD felmérése szerint pedig Magyarország a munkaerőpiaci megfelelőség tekintetében szintén a harmadik helyen áll Norvégia és Izland után. Az Euroskills-versenyeken a magyar csapat sok arany-ezüst- és kiválósági érmet szerzett, összesítettben pedig 2-3. helyen végzett Európában a szakmai versenyeken.
Lannert Judit törvényjavaslatának indoklása is kimondja, hogy a jelenlegi vezetési modell megfelelő alapot biztosított a gazdasági szereplőkkel való együttműködéshez, a munkaerő-piaci igényekkel harmonizáló működéshez, és javította a gazdálkodás hatékonyságát – hívta fel a figyelmet Nacsa Lőrinc. Hangsúlyozta:
Lannert Judit úgy akarja megváltoztatni a működő modellt, hogy nem készült hatástanulmány, nincsen problématérkép, nem indokolták meg, hogy a jelenlegi vezetési modell hol lassú, hol van bürokratikus akadály szerintük.
A mostani kettős vezetés megbízatása (főigazgató és kancellár) a tanév közben szűnne meg, és okozna rendkívül sok bizonytalanságot – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Leszögezte, egy jól működő területet nem érdemes megváltoztatni, pláne nem tanév közben, hogy számos fennakadás legyen. „Látjuk, hogy ezekben a vezetői pályázatokban a Tisza nem túl erős, számos probléma volt már eddig is” – jegyezte meg Nacsa Lőrinc. Közölte,
a módosító javaslat arra irányul, hogy a változás a tanév végével történjen meg, az átmeneti időszak pedig a nyáron legyen, hogy a diákokat ez semmilyen módon ne érintse hátrányosan.
