A nemzetpolitika az elmúlt 16 év egyik sikerterülete – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc közösségi oldalán hétfőn, miután Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt, rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben. Nacsa Lőrinc szerint Tarr „benne maradt a kampány üzemmódban”.
A miniszterjelölt szerint magára hagytuk a kárpátaljai magyarságot. Ezzel szemben az igazság az, hogy minden támogatást megadtunk a megfogyatkozott és nehéz helyzetben levő magyar közösség életéhez, küzdöttünk a nemzetközi színtéren a jogaikért és védtük őket
– szögezte le a KDNP frakcióvezető-helyettese. Azzal kapcsolatban, hogy Tarr szerint magyar állami vezetők évek óta nem voltak Kárpátalján, Nacsa Lőrinc közölte: „az igazság az, hogy sokan, sokszor voltunk ott az elmúlt években is”.
A jelölt azt is állította, hogy a támogatásokhoz szerződések sem voltak a Bethlen Gábor Alapkezelőnél. „Nem tudom, ki mondhatta neki ezt a nyilvánvaló és könnyen ellenőrizhető hazugságot” – jegyezte meg Nacsa.
A volt államtitkár azt írta, mindeközben a miniszterjelölt „a képviselői kérdésekre rendre megdicsérte és megőrizendőnek nevezte a nemzetpolitikai programjainkat, az intézmények támogatását, az óvodaprogramot, a Kőrösi Csoma Sándor Programot vagy különböző szórvány- és egyházi kezdeményezéseket. Ez helyes, a nemzetpolitika az elmúlt 16 év egyik sikerterülete.”
Nacsa Lőrinc reményét fejezte ki, hogy csak a kampány heve volt még Tarr Zoltánban, hiszen
holnaptól dolgozni kell a magyar közösség megmaradásáért és erősödéséért egy veszélyes világban és egy kihívásokkal teli időszakban.
Ehhez sok sikert kívánt Tarr Zoltánnak a kereszténydemokrata politikus.
Az MTI tudósítása szerint a miniszterjelölt a meghallgatásán közölte: létrehozzák és megerősítik a párbeszéd kereteit és fórumait; a Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek választott politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel.
Fontosnak nevezte, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott. A leendő miniszter azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életére és a szerzett jogokat megtartják.
Beszélt arról is: alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóra támogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek. Lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, de alapvetően az elmúlt öt évet veszik górcső alá.
Azt mondta, elkötelezett abban, hogy megőrizzék és támogassák azon intézményeket, amelyek a magyar közösségek fennmaradását, a magyar nyelv gyakorlásához és kultúra megőrzéséhez szükségesek és határon túl, valamint a diaszpórában is működnek. Létük, megmaradásuk alapvető feltétele a közösségek virágzásának és hozzájáruljanak a magyar nemzet egészének fejlődéséhez. Küldetésének érzi, hogy elősegítse a magyar nemzeten belüli megbékélést, hogy kezeljék a rengeteg felhalmozódott keserűséget.
Kitért a választási törvény egészének felülvizsgálatára, a határon túl élők szavazási körülményeinek rendezésére, „a szavazati jog tisztességes keretek között való megtartásával”.
A jelölt megválasztását a bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.
