Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok ,,a zsidó felekezet szombati imájától kísérve", a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.
Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök,,bátorságára és alázatára", és arra, hogy "újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját" - mondta a református püspök.

Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új ,,magától értetődőség" Magyarországon, ahol

az Alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét.

A református püspök kiemelte: egyszerre kell a legnagyobb vakmerőség és a legnagyobb alázat ahhoz, hogy az ember életének bármely pillanatában fel merje tenni a kérdést: ,,mit mond nekem most Isten?".

Ennél már csak ahhoz kell nagyobb merészség, hogy ugyanezt ,,együtt kérdezzük meg egy egyház, egy nemzet közösségében" - vélekedett.
Ezért ,,minősített pillanat és alkalom", hogy amikor Magyarország köztársasági elnöke ünnepélyesen elfoglalja hivatalát, ,,együtt, közösségben, istentiszteleten tehetjük fel minden bibliai ember alapkérdését: mit akarsz, Uram, Istenem, hogy cselekedjem?" - fogalmazott.

Balog Zoltán szólt arról:

a hívő ember azzal a bizalommal fordul a Bibliához, hogy ,,abban benne van a sorsunk" és a világ sorsa.

Nem úgy, mint megfejtendő orákulum, hanem mint Isten szeretetéből fakadó akarata. Ez nem jelent egzakt választ minden helyzetben, de mindig éltető és életet adó forrás. Megadja a szükséges erőt, az emberi erőforrást a kétértelműségek és ellentmondások világában a helytálláshoz, ahhoz a magatartáshoz és cselekvéshez, mely megfelel Isten akaratának és ,,így életünk lényegének és céljának".

A református püspök Pál apostolt idézve hangsúlyozta: ,,Isten azoknak, akik őt szeretik, mindent javukra fordít". De akinek nem kizárólag a saját élete a fontos, annak nemcsak személyes bátorítás és garancia ez az üzenet. Istent szeretni ugyanis csak úgy lehet teljesen, ha ,,azokat is szeretjük, akiket ránk bízott".

Az Istent szerető vezető "szeretetteljes aggodalommal tekint mindenre", ami Isten teremtményeivel történik - mondta hozzátéve, az ilyen vezetőnek kötelessége ellenállni azoknak, akik hatalmuk érdekében áldozzák fel mások biztonságát, jövőjét és életét.

Kitért arra:

Isten ígérete az, hogy a pusztulás, a halál felé tartó embert ő szabadítja meg, ő formálja át és teremti újra.

Akiket pedig ,,kiválasztott, elhívott és megigazított", azok az eszközei lesznek ebben a munkában. Nem fölényes és elkülönült erkölcsi elitként szemlélik a többieket, a világot, hanem ,,együtt szenvednek vele", miközben bíznak Isten lelkében, mely a szükséges pillanatban ott áll mellettük és segítségükre siet, hogy éppen azt mondják, tegyék, amire szüksége van a rájuk bízott embereknek, nemzetnek, országnak, egyháznak.

Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk.

Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak" - fogalmazott Balog Zoltán.

Az istentiszteleten megáldotta Novák Katalint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke és Balog Zoltán.

A szertartáson részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János leköszönt államfő.

Novák Katalin beiktatását a Kossuth téren tartják, a program nyílt délutánnal folytatódik a köztársasági elnök hivatalában, a budavári Sándor-palotában.
Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.