Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége, ahol bővebben ismertette a jövő évi költségvetés-tervezetet. Kiderült, hogy több pénz jut gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra is. Újságírói kérdésre kifejtette a miniszterelnök, hogy 

a gazdasági növekedéshez az kell, hogy vége legyen a háborúnak.

Leszögezte, hogy van maga a háború és az arra adott szankciók. A szankciók energiaáremeléshez vezettek, „az meg elhozta az inflációt”. A gazdasági sikerhez elengedhetetlen „hogyan legyünk jobbak” attitűd helyett jött egy védekező magatartás, átalakult gondolkodásmódjában a gazdaság.

„Ha ennek nem tudunk véget vetni, nem tér vissza a lélek a gazdaságba, anélkül meg hiába néznek ki a számok jól, ha nem hisznek abban, amit csinálnak, abból nem lesz gazdasági fejlődés.”

„Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, véget kell vetni a háborúnak” – szögezte le Orbán Viktor. Megjegyezte, a háborúban mégiscsak emberek ezrei, sőt százezrei halnak meg, veszítik el a testi épségüket, és naponta több ezer árvával gyarapodik Ukrajna és Oroszország lakossága. Özvegyek, szenvedés, vér és szomorúság mindenhol. „Tehát ez persze a háborúval szembeni legfontosabb érv, de van egy másik érvünk is, ez egy magyar érv, hogy nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy Isten csapása.”

A békéhez pedig kellett egy főszereplő, ezért volt fontos az amerikai választás. A jövő évi költségvetést két példányban rakták össze, elkészült a béke költségvetése és a háborús költségvetés. „2025-ben történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amik eddig még sose, és fantasztikus lesz” – szögezte le a miniszterelnök a jövő évi költségvetés kapcsán.

Ez a költségvetés az új gazdaságpolitikának a költségvetése”

 – szögezte le Orbán Viktor.

Ez a költségvetés a családokról szól majd, szeretnék emelni a béreket, több éves célt tűztek ki az egymillió forintos átlagbérrel, a lakhatás kapcsán pedig szeretnék elérni, hogy megfizethetőek legyenek az otthonteremtés költségei.

A havi 150 ezer forint lakhatási támogatásról is beszélt a miniszterelnök: mint fogalmazott, a magánszektort kellett valahogy abba a helyzetbe hozni, hogy a fiatal munkavállalóinak tudjon támogatást adni. A munkaadó havonta 150 ezer forintig 35 év alatt kedvezményesen adhat lakástámogatást, ami a bérleti díjra és törlesztőrészletre is felhasználható majd.

Emellett a kisvállalatokat segítő programot is indít a kormány a Demján-program keretében, „ilyen még soha nem volt” a miniszterelnök szerint. Beszélt továbbá a munkáshitelről is, ami „érzelmileg is közel áll a kormány legtöbb tagjához”, hiszen nemcsak a diákokat, hanem a fiatal dolgozókat is támogatni kell.

A jövő évi költségvetés megvalósíthatósága összefügg a békével. „Szélcsendben vagyunk” – szögezte le Trump békeesélyeivel kapcsolatban. „Most várjuk a békét”, mert Trump majd csak január végén kerül hivatalba. Általában nem túl izgalmas kérdés, hogy mi történik a választás és az új elnök beiktatása között, de mivel a jelenlegi vezetés háborúpárti, így most nagyon figyelni kell. Az még kérdés, hogy „az amerikaiak tudomásul veszik-e a döntést, hogy a békepárti elnök győzött”.

A KAMPÁNY VÉGET ÉRT, A „BÉKEPÁRTI HARCOSTÁRS” NYERT, ÉS MOST AZON KELL DOLGOZNI BRÜSSZELBEN, HOGY OTT IS A BÉKE GYŐZZÖN.

Csütörtök folyamán futótűzként terjedt el a magyar nyilvánosságban egy kimutatás, ami szerint 2013 és 2024 között az EU gazdasága mindössze 15 százalékkal bővült, míg az amerikai 64 százalékkal.

Orbán Viktor az Unió és az Egyesült Államok gazdasági növekedésének különbségéről megjegyezte, hogy Európában születtek rossz döntések, emiatt nem tartunk ott, ahol az amerikaiak. Komoly önvizsgálatot kéne tartania az európai vezetőknek, a nálunk gazdagabb európai országok lakosai is gazdaságilag szörnyű dolgokról számolnak be. Viszont, nincs idő. Ha Európa nem vált stratégiát, 2-3 év alatt meghal – idézte Orbán Viktor Emmanuel Macron elnököt. Szerinte a következő fél évben át kell vinni döntéseket, különben „kalap-kabát, keresztet vethetünk.”

Az energiaárakat így csökkenteni kell, felül kell vizsgálni a szankciókat, és emellett bürokráciacsökkentést kell elérni az EU-ban, mert a sok „idióta” szabály megöli a gazdaságot.

Brüsszel ellen pedig lázadni kell, nyíltan, nem lehet várni rájuk, el kell kezdeni a gazdasági intézkedések megvalósítását szinte azonnal.

A Draghi-jelentés ebből a szempontból letaglózó volt a miniszterelnök szerint, „a hang bennakad az emberben, ha elolvassa”. A jelentés jól bemutatta, hogy a Nyugat nem hanyatlik, hanem zuhan. Draghi elemzése létrehozta azt a légkört, amikor a nyugati országok megértették, hogyan áll a helyzet. Így jött létre a Budapesti Nyilatkozat a versenyképességről, amit nagyon könnyen fogadtak el.

A nemzeti konzultáció kapcsán megjegyezte a miniszterelnök, hogy az egyik értelme, hogy a brüsszeli csatákhoz kell a muníció, a demokráciában a legerősebb érv a nép akarata. A másik cél az, hogy akik elgondolkodnak hazánk jövőjéről, azoknak itt van néhány kérdés. A konzultációban felvetett témák érdeklik az embereket, nagyjából másfél millióan hajlandók véleményt nyilvánítani, és ők másokat is meg tudnak szólítani a mindannyiunk közös jövőjét érintő ügyekről, ezért a konzultáció alkalmas a közösség építésére is. Az ország így talán egységesebb lesz – mutatott rá kormányfő.