Arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük. Azt szeretném tőlük kérni, hogy abban erősítsenek meg, arra hatalmazzanak fel, hogy tartsam kívül Magyarországot az európai háborús szövetségből – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta:

most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket.

Én mindig optimista voltam, most is az vagyok; világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni. Mi ezt tesszük. Tudjuk, hogy mire kérünk mandátumot, tudjuk, hogy mire kérjük a szavazatokat, és tudjuk, hogy mit akarunk az így megkapott hatalommal, erővel kezdeni – jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzáfűzte, 2026-ban arról kell dönteni, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút akaró európai úgynevezett hajlandók szövetségéhez, vagy kimarad a háborúból. Ha kimaradunk a háborúból, akkor nem kell átállnunk hadigazdaságra, lehet békegazdaságunk.

A másik útvonal pedig a hadigazdaság. Ez azt jelenti, hogy belépünk a háborúba, átszervezik a magyar gazdaságot hadigazdaságra, a magyarok pénzét el fogják vinni Brüsszelbe, onnan pedig el fogják vinni Ukrajnába, mert a háborúhoz pénz kell, és akkor Magyarországon elszegényedés következik be – magyarázta a miniszterelnök. Kiemelte:

a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.

A lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátunk mögött kell meghozni, mert ha partizán döntések, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek – fejtette ki Orbán Viktor.

Rámutatott: „ezért sokkal jobban kell hagyatkoznunk az egyeztetésekre, a közös döntésekre és a közös döntések közös végrehajtására. Ennyi a lecke”. A politika a leginkább megújulást követelő szakma a világon mindenhol, aki itt nem tanul, nem alkalmazkodik, nem figyel, nincs tapasztalata, az nagyon könnyen téved.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz „nehezen mozdul, mint az anyahajó”, és lehet, hogy inkább egy drón kellene, a kormányfő úgy reagált: „a piacon a drónok jól futnak”, ő azonban nem szereti az ilyen kockázatos kalandokat.

Én azt szeretem, hogyha világos az a három-négy érték, amin áll egy ország politikája.

Magyarország ebből a szempontból egy kivételesen stabil európai ország: van egy munkaalapú gazdasági rendszerünk, ami eltér a brüsszeli hadigazdaság rendszerétől, és van egy családokra épülő társadalmi rendszerünk, ami szintén eltér attól, ami Brüsszelben tapasztalható. Ezen a két pilléren „áll a magyar élet”, ezeket nem lehet föladni, ezeket nem váltják ki drónok – szögezte le Orbán Viktor.

Itt nincsen migráció, gender, brüsszeli alávetettség, itt szuverenitás, családbarát politika, érdemalapú és teljesítményre épülő gazdaságpolitika, a családok tisztelete van; ezeket a politikai tételeket „semmilyen dróntámadás esetén sem szabad elmozdítani” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, mennyire önreflexív a Fidesz a vezetése, illetve hogyan lehete kezelni a pártban megjelenő haszonelvű és érdekközpontú társutasokat, azt válaszolta: reméli, hogy

akik elmennek a pártból, azok a rossz tulajdonságokat is magukkal viszik.

Olyan buszt még nem látott, ahol „egy-két bliccelő ne lenne”, de az a fontos, hogy azok ne jussanak a kormány közelébe.

Az önreflexió karakterkérdés, nem politikai, ideológiai, párt, vagy kormányzati kérdés. Ebből a szempontból a magyar kormány jól áll, a kabinetet önreflexív emberek alkotják, mindenki elfogadja azt, hogy az „eklézsiát folyamatosan meg kell reformálni”, mindig van valami, amit lehet jobban csinálni – mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter megjelenése és berobbanása a politikai életbe okozott némi meglepetést, bénultságot, közölte: bénultságot nem tapasztalt; egy kormányzó pártnak dolgoznia kell, az ellenzéki pártokkal folytatott párbajok, csörték másodlagosak, és kárára lenne az országnak, ha a kormánytól azt várnák, hogy kormányzás helyett kampányoljon. Mindennek megvan a maga ideje, a kampánynak is, meg a kormányzásnak is.

Egy kormányzó párt nem igazíthatja a lépéseit aszerint, hogy éppen mi történik az ellenzéki oldalon.

Az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró erők vannak. Az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.

Nekem nem az volt a dolgom az elmúlt időszakban, hogy a kampányversenyfutásba benevezzek, hanem az, hogy az országot abban az állapotban tartsam, hogy ki tudjon maradni abból a bajból, veszedelemből, amely fenyegeti Magyarországot, és amelyet úgy hívnak, hogy háború és hadigazdálkodás – hangoztatta a kormányfő.

Úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt. Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást és lehetett reményeket fűzni ahhoz, hogy maga mögé sodorja az európaiakat, és véget vet az ukrajnai háborúnak. Mi is erre építettük a terveinket, amikor 2025-öt az áttörés évének gondoltuk. Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni. Nem ez történt és ilyen értelemben

2025 vízválasztó: először fordult elő, hogy az amerikaiak és az európaiak egy stratégiai jelentőségű ügyben, egy európai háború ügyében ellentétes álláspontot foglalnak el.

Ilyet még nem láttunk. Az amerikai elnök kiadja a jelszót, hogy a feladat az ukrán-orosz háborúnak véget vetni és békét teremteni, és erre az európaiak azt válaszolják, hogy nem, folytatni akarják. Döntenek arról, hogy az amerikaiak nélkül is hajlandóak folytatni a háborút, adnak fegyvert, pénzt és szükség esetén katonát is, sőt, hajlandóak átszervezni a teljes európai gazdaságot egy hadigazdasággá és teljesen új gazdasági stratégiát hirdetni meg.

Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja, vagy a brüsszeli háborús döntést.

Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe, és ennek elszenvedjük minden következményét. Kimaradni vagy nem kimaradni, ez volt a kérdés 2025-ben – mutatott rá a miniszterelnök.

Felidézte, hogy 2024-ben, még az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt az Amerikai Egyesült Államok és Brüsszel együtt próbált minden európai országot belepréselni az oroszok elleni háborúba és az ukránokat megsegítő katonai szövetségbe. Magyarország akkor is ki tudott maradni; a tanulság az, hogy egy egyidejű amerikai és brüsszeli nyomással szemben is képes lehet egy ország arra – ha a szuverenitását fontosnak tartja, ha képes érvényt szerezni a saját akaratának, ha van döntésképesség, belpolitikai stabilitás, nagy és széles népi támogatás egy kormány mögött –, hogy kimaradjon a háborúból – mondta Orbán Viktor.

A helyzet szerinte 2025-ben jobb lett, mint 2024-ben volt, mert az amerikaiak a béke oldalára álltak át, csak ez nem hozott megoldást. A remény, hogy az amerikai elnök maga mögé sodorja az európaiakat, gyorsan békét teremt, a gazdaság növekedésnek indul, és egy biztató gazdasági perspektíva rajzolódik ki Magyarország előtt, nem vált valóra, mert az európaiak nemet mondtak a békére és igent a háborúra.

Ezért nekünk magyaroknak mindent újra kellett kalibrálni. Azt kellett eldönteni, hogy ha nem megyünk az európaiakkal közösen egy hadigazdálkodás irányába, hanem egy békegazdaság útján haladunk, akkor ez pontosan milyen ütemezéssel és hogyan hajtható végre;

milyen a békegazdaság, miközben Európában mindenki hadigazdaságot épít fel – közölte a miniszterelnök. Hozzáfűzte, Nyugat-Európában egy hadigazdálkodásból fakadó megszorításos gazdaságpolitika van, adót emelnek, a megélhetési költségek növekednek, eladósodás zajlik. Mi ezt nem csináljuk, Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad.

Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése. A békegazdaság megalkotása elvitt hat-hét hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép – jelezte a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra is: amíg a Nyugat egységes volt, lehetett politikai vagy ideológiai okokból szégyenpadnak nevezett helyekre kiültetni országokat, de ennek vége van. Ha az amerikaiaknak sikerülne végre megállapodniuk az oroszokkal, amelynek következtében az oroszok a gazdasági szankciós listáról lekerülnének, az azt jelentené, hogy az orosz piac kinyílik Magyarország számára, termékeket nagyobb mennyiségben tudunk ott elhelyezni és nagyobb mennyiségben tudunk energiát vásárolni.

A 2026-os év nagy kérdése, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti szembenállás eljut-e oda, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül is békét kötnek az oroszokkal

– mutatott rá a miniszterelnök. Kijelentette: Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben.

Mi a nyugati szövetségi rendszer részei akarunk maradni és azt szeretnénk, ha a józan ész alapján hoznák meg a politikai döntéseket. Mi nem elhagyni akarjuk a nyugati szövetségi rendszert, hanem azt akarjuk, hogy mind Brüsszelben, mind a NATO-központban értelmes döntések szülessenek – emelte ki a kormányfő. Hozzáfűzte,

Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott a békepárti erők többségre jussanak.