Orbán Viktor: A magyar modell sikeres

A miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyitotta meg az Országgyűlést, melyben a gazdasági kérdések mellett kitért a bevándorlás kérdésére is, nyomatékosítva, hogy a határőrizet jogáról a magyar kormány nem mond le. Nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy a bevándorlás kérdése - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

A kormányfő az őszi ülésszak nyitó napján tartott beszédében súlyos, történelmi hibának nevezte azt, hogy az európai elit nem tudta az Európai Unión belül tartani a briteket és kívül tartani a migránsokat. Azt mondta, a bevándorlás ellen küzdők ellen folyamatos támadás zajlik, ennek egyik eleme a Sargentini-jelentés.

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A dokumentum Magyarország ellen íródott és nem a magyar kormány ellen - folytatta Orbán Viktor, megjegyezve: a szöveg abszurd elemet tartalmaz, többek között a magyarországi antiszemitizmusról. A modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat - hangoztatta.

A határőrizet jogáról nem mondunk le - szögezte le Orbán Viktor

Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen - nyomatékosította a kormányfő, hozzátéve: a határvédelemhez jobban értünk, mint bárki Brüsszelben.
   
Hangsúlyozta: a mi határainkat nem csak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. Erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni, nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk - jelentette ki a miniszterelnök.
    
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Brüsszelben most sem arról beszélnek, hogy minden eszközzel meg kell védeni az unió határait, hanem „portaszolgálatot" akarnak létesíteni; nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást.
    
Kijelentette: hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor; ha keveredni akarnánk más kultúrákkal, civilizációkkal, akkor erről mi konzultálunk és határozunk, de ettől az ötlettől eltanácsolná a magyar embereket.

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy „nemzeti ügyekben álljanak a nemzet mellé", és sose szavazzanak Magyarország ellen.

Mint - a napirend előtti felszólalását kommentáló frakciómegszólalások utáni viszonválaszában - elmondta, öt hónappal ezelőtt a parlamenti választáson a magyar nép úgy döntött, hogy „önök akkorák, mi pedig ekkorák", eldöntötte, kinek mennyi bizalmat ad, és kifejezte azon szándékát, hogy a kormány folytassa a család-, gazdaság- és nemzetpolitikáját, illetve a migrációval szembeni fellépését.
   
„Annyit talán fontoljanak meg, hogy ha nem akarnak bent ragadni a múltban, és mindig ugyanabban a mókuskerékben száguldozni, akkor talán kövessék az embereket; az sokat segít" - javasolta az ellenzéknek a miniszterelnök, aki szerint így a magyar emberek élete szempontjából valóban fontos kérdések is napirendre kerülhetnek a törvényhozásban.

Harrach Péter: A Sargentini-jelentés következményei Magyarországot sújtják majd

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a Sargentini-jelentés következményei egyértelműen Magyarországot sújtják majd.

Harrach PéterHarrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben kiemelte: a jelentésben egyrészt megoldott problémák, másrészt szép számmal valótlanságok szerepelnek, s azt egy eljárásjogi ügyeskedés segítségével vitték át. Mit szólna a magyar parlament, ha hasonló intézkedéseket vezetnének be? - tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a jelentés megszavazásakor a tartózkodó szavazatokat nem vették figyelembe. Ez egy nyilvánvaló politikai szándék volt azok részéről, akik ezt a jelentést megfogalmazták és keresztül vitték.
   
 A legsúlyosabb ugyanakkor, hogy nemcsak nemzetközi szervezetek, hanem magyarok is közreműködtek elfogadásában, ezt maga a jelentés sorolja fel.
    
Súlyos cselekedet a megszavazása - értékelt a KDNP-s politikus, s ismét hazaárulásnak minősítette ezt a lépést. Egyúttal jelezte: nehéz időszak áll Magyarország előtt, mert ezt a harcot meg kell vívni.
    
Kitért Gyurcsány Ferencnek a Demokratikus Koalíció elnökének felszólalására is, és azt mondta: nem osztja a jobbikos hozzászóló véleményét, aki szóvá tette jelentését. Szerinte így elestek volna egy műélvezettől, amit „a nemzet nagykomédiása" produkált. Emlékeztetett arra is, hogy néhány éve ezen a napon került nyilvánosságra az őszödi beszéd.
    
A többi ellenzék felszólalást sok esetben a durvaság jellemzett, ami értékelése szerint nem méltó a magyar parlamenthez, még ha az érintettek frusztrációjára utal is. Ezen uralkodni kellene - jegyezte meg Harrach Péter.
    
A KDNP frakcióvezetője beszélt arról is, hogy Magyarország egy új korszak előtt áll, amit az eddigieket meghaladó fejlődés és változás jellemez, és ez nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés.

Kocsis Máté: Gyurcsány nyerte az ellenzéki gyűlölködés versenyét

Visszautasította a DK elnökének sértő és gyalázkodó felszólalását a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint Gyurcsány Ferenc nyerte az ellenzéki gyűlölködési versenyt. Kocsis Máté úgy fogalmazott: az ellenzéki pártvezetőnek nincs morális alapja szólásra emelkedni az Országgyűlésben.
    
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: személyiség- és szerepzavara a magát korábban Magyarország megváltójának gondoló Gyurcsány Ferencnek van, aki „saját gondolataitól megrészegülve az ellenzék régi-új vezérének szerepében képzelte magát".
    
Szerinte az egykori kormányfőnek a kormány bevándorlás-politikájával van baja, „mert ön gyűlöli a magyarokat". Kifogásolta azt is, hogy a DK elnöke évek óta a határon túli magyarok ellen buzdít, miközben aláírást gyűjtött az uniós bevándorlási kvóta mellett.
    
Az antiszemitizmust érintő vádakra válaszul rámutatott: Gyurcsány Ferenc él egy egykori zsidó család elkobzott villájában, de emlékeztetett arra is, hogy éppen hétfőn van az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének 12. évfordulója, amelyben Gyurcsány Ferenc elismerte korábbi hazugságait.
    
A jogállamiságra vonatkozó kijelentésekre válaszul felidézte: a DK vezetője volt a kormányfő akkor, amikor lovasrohamot vezényeltek a magyarok ellen, szemeket lövettek ki és nőket vertek a főváros utcáin.
   
„Az ön kormányzása alatt neonáci csoportok gyűléseket tarthattak a Hősök terén" - fogalmazott válaszul a kisebbségi jogokra vonatkozó felvetésekre -, és akkor történtek a romagyilkosságok is.
    
Maga beszél korrupcióról? - tette fel a kérdést, rámutatva: Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az akkori kormányfő cége olcsóbban kapott áramot a Magyar Villamos Művektől. Eközben az egykori miniszterelnök eladósította a magyarokat, százezreket tett munkanélkülivé, és sosem hitt abban, amelyben a jelenlegi kormányoldal: a keresztény kultúra védelmében.
    
Kocsis Máté egyetértett Gyöngyösi Márton (Jobbik) megállapításaival, szomorúnak nevezte ugyanakkor azt, hogy a Jobbik nemrég választási együttműködést kötött a DK-val a főváros XV. kerületében.
    
Felszólalása végén azt ajánlotta Gyurcsány Ferencnek: mérgező gondolatait inkább egy „politikai detoxikálóban legyen kedves kezelni".