A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, de a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig kétszeres súllyal értékeli és ezért nem túlzás azt mondani, hogy 2022-ben Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Rendkívüli teljesítményt nyújtott az ország a választáson, ahol a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt, mint eddig soha. „Csak az eddig felszínre került tények alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy hárommilliárd forint állt szemben hárommillió választóval és az utóbbiak győztek” – mondta Orbán Viktor.

Nincs még egy olyan ország az unióban, ahol 1990 óta ne lettek volna előrehozott választások, ezért kimondható, hogy stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából Magyarország az első helyen áll. “Az is felértékeli a választási teljesítményt, hogy nyilvánvaló, hogy Brüsszel és a liberálisok baloldali kormányt akartak” – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ez abból is látszik, hogy a választás előtt semmiképp nem akartak pénzt juttatni Magyarországnak, ezért nem sikerült már 2021-ben megkötni az újraindítási alapról szóló szerződéseket. „Ugyanez a cél most Lengyelországban is” – mondta.

A kormányfő szerint a magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból és nem kértek a dollárbaloldalból sem. „És nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozna Magyarországon.”

A második nagy eredmény, hogy sikerült kimaradnunk a háborúból

Ebből ki kell maradnunk, mert rengeteg magyar él keleti szomszédunkban és ez egy olyan háború, aminek csak vesztesei vannak. Vesztese a két háborús fél és vesztese az európai gazdaság is. A kihívás, hogy Európa el tudja-e kerülni a recessziót, ami a háborúból és az abban való szerepvállalással jár, amit szankcióknak hívnak.

Aki fegyvereket szállít, aki katonákat képez, aki finanszírozza az egyik felet – ahogy az Európai Unió –, az benne van már a háborúban.

Csak remélni tudjuk, hogy ennél jobban nem keveredünk bele – hangsúlyozta Orbán Viktor. Magyarország teljesítette keresztényi kötelességét, amikor megindította történetének legnagyobb humanitárius akcióját az Ukrajnából menekültek megsegítésére.

A migrációs nyomásnak továbbra is ellen tudtunk állni

A harmadik nagy teljesítmény az volt, hogy a migrációs nyomásnak továbbra is ellen tudtunk állni. Hazánk helyzete azért is speciális, mert keletről és délről is nyomás alatt áll.

Megmaradt a rezsicsökkentés lényege

Negyedik rendkívüli teljesítménye Magyarországnak, hogy tudta finanszírozni a megnövekedett energiaárakat. Ugyanazért a mennyiségű energiáért 10 milliárd euróval többet kellett fizetni, mint korábban és mindezt úgy sikerült megvalósítani, hogy az emberek továbbra is részesülnek a rezsicsökkentésből, ami havi körülbelül 180 ezer forintot jelent.

A foglalkoztatottság a csúcson jár

Az ötödik nagy teljesítménye Magyarországnak idén az volt, hogy a munkaalapú társadalmi modellt fenn tudta tartani, soha ennyien nem dolgoztak még hazánkban – emelte ki a kormányfő.
A foglalkoztatottság a csúcson jár, most 74,6 százaléka dolgozik az embereknek. Fontos körülmény, hogy választási évben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, ami nagyon ritka Európában. Sikerült mindez úgy, hogy visszaadták a 13. havi nyugdíjat, bevezették a 25 év alattiak szja-mentességét, a családok pedig adóvisszatérítést kaptak.

A hatodik nagy teljesítményünk, hogy sikerült megállapodnunk az Európai Unióval a liberális, hungarofób ellenszél ellenére is.

Orbán Viktor rögzítette:

2023-ban is prioritás, hogy kimaradjunk a háborúból, kimaradjunk a gazdasági recesszióból, jövő decemberre egyszámjegyű legyen az infláció.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a kormányülésen szó lesz arról, hogy a 25 év alattiak szja-mentességét kiterjesztik a 30 év alatti anyákra is. A tervek így néznek ki, a céljainkat nem adjuk fel, szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és családtámogatás, ezeket nem akarjuk feladni – zárta tájékoztatóját Orbán Viktor.

A baloldali média és a baloldali pártoknak jutott támogatások politikai támogatásnak minősülnek

A közmédia kérdéseire – az Európai Parlament 2011 óta folyamatosan bírálja Magyarországot, miközben óriási korrupciós botrány pattant ki, illetve, hogyan értékeli a miniszterelnök a baloldali „guruló dollárok”, a külföldi párttámogatások ügyét, Orbán Viktor kifejtette: nem lát különbséget a baloldali média és a baloldali pártok között. Az egyiknek vagy a másiknak jutott támogatások ugyanannak minősülnek, politikai támogatásnak.

A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van: a mocsarat le kell csapolni

A miniszterelnök szerint miután Magyarország is része az EU-nak, nem szabad kívülállóként tekintenünk a dologra, még akkor sem, ha az ember elsőként ezt tenné.
„Bagoly mondja verébnek” – fogalmazott a miniszterelnök.

A magyarokat ugyan nem érinti a nemrég kipattant EP-s korrupciós botrány, de annak a hipokrita, álszent politikai karakternek a felszínre kerülése, amiről egyes EP-képviselők megismerhetők, ránk is rossz fényt vet.

Orbán Viktor kiemelte: közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a magyarok többsége azt szeretné, ha felszámolnák az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában, és helyette nemzeti parlamentek működnének. Jobb lenne a közvetlen választás helyett inkább a nemzeti parlament által delegált képviselőket küldhetnénk az EP-be.

A mocsarasodás ellen egyetlen orvosság van: a mocsarat le kell csapolni!

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

A kerítés nem légmentesen, de százezrek határsértési kísérletét megakadályoztunk

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére, miszerint vannak beszivárgások a kerítés ellenére, Orbán Viktor elmondta, hogy ugyan a déli határon felhúzott kerítés nem tökéletes, de ha összevetjük a beszivárgás jelenségét a 2015-ös képet, amikor százezrek jöttek be, akkor a különbség nyilvánvaló. A kerítés nem zár légmentesen, tette hozzá, de több mint 250 ezer határátlépési kísérletet megakadályoztunk. A kerítés tehát nem okafogyott – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Arról is szót ejtett, hogy mit tehet még az ügyben a magyar kormány. Mint elmondta, támogatjuk Horvátország schengeni tagságát, ezzel át tudunk vezényelni élőerőt a szerb határra. Megemlítette tovább a magyar-szerb-osztrák tengelyt, mely egy határvédelmi szövetség. Ismertette, hogy a jövőben inkább az észak-macedón–szerb határ védelmére helyezné a hangsúlyt a szövetség.

A korrupció egy olyan veszély, amellyel szemben védekezni kell, mert folyamatosan fenyegeti a demokráciát

„Mennyiben lát a miniszterelnök úr, párhuzamot, aközött, hogy a baloldal emberei külföldi pénzt kaptak, és külföldi érdekeket képviseltek ”– erről az origo újságírója, Kovács András kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök elmondta, jó lenne azt mondani, hogy a korrupció kizárólag a baloldali pártokra jellemző, de ez nem igaz. Mint mondta, Európai Parlamentben egyre nő azoknak a száma, akikről kiderül, hogy törvénytelen pénzt kaptak. Hozzátette: a korrupció egy olyan veszély, amellyel szemben védekezni kell, mert folyamatosan fenyegeti a demokráciát.

A kormányfő ismertette, hogy az általános vélemény az volt eredetileg is, hogy Brüsszelben korrupció van. Hol voltak az oknyomozó újságírók Brüsszelből? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Mint mondta, a legfontosabb hogy a korrupciós mocsarat csapoljuk le.

A háborúba nem akarunk belesodródni

A Financial Times az orosz-ukrán háborúban betöltött magyar viszonyrendszerről kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy folyamatosan egy dilemmával kell szembesülünk.

Egy független és szuverén Ukrajna léte magyar nemzeti érdek, az viszont nem, az uniós és orosz gazdaság teljesen ketté legyen választva. A háborúba nem akarunk belesodródni, de mindent megteszünk, hogy segítsünk azokon, akik rá vannak szorulva.

Az, hogy unió csomagban kezel bizonyos kérdéseket, például most az ukrán segélyezést olyan ügyekkel, ami nem oda tartozik, az nem helyénvaló a miniszterelnök szerint. Nem tárgyaltunk csomagban, minden ügyet külön tárgyaltunk, de a döntést a cseh elnökség egy napra tette, ehhez kellett alkalmazkodnunk.

18 milliárd euró nem lesz elég és az ukránok 

Magyarország rossz megoldásnak tartja, hogy Ukrajnát nem államközi alapon támogatják, hanem az unió egészeként. Az első javaslat szerint hitelt kellett volna felvenni, ami egy adósságközösséget jelet, hiszen ha egy adott tagállam nem törleszt, akkor a többieknek kell állniuk a számlát. Ezt sikerült kivédeni, de a magyar álláspontot sem fogadta el. Ehelyett egy köztes megoldásként az uniós költségvetésbe betett pénzeket hitelalapként használva vesznek fel hitelt, majd ezt odaadják Ukrajnának. Ez messze nem jó megoldás, de nem is olyan rossz, mint amit eredetileg akartak. 18 milliárd euró nem lesz elég és az ukránok sose fogják ezt kifizetni, és ez a vita 2024-ben legkésőbb újra terítékre fog kerülni.

Ukrajna saját magát védi, hősiesen. Magyarországot a honvédség és a NATO

A lengyel viszonyt firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország és Lengyelország között megalapozott történelmi sorsközösség van, egy különleges kapcsolat. A háború ügyében a stratégiai célokban egyetértés van: szükség van egy szuverén Ukrajnára, el kell érni, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést. Ezekben egytértünk. Amiben nem értünk egyet az a háborúhoz való hozzáállás. A lengyelek szerint az ukránok az ő szabadságukat védik, szerintünk a magyarok szabadságát és biztonságát nem az ukránok, hanem a honvédség védi.

Ukrajna saját magát védi, saját magért harcol hősiesen, nem Magyarországért. Magyarországot Ukrajna soha nem fogja megvédeni, minket a honvédség és a NATO véd meg.

Marad a rezsicsökkentés jelenlegi formája 

A miniszterelnök az ATV kérdésére, miszerint a kormány felülvizsgálja-e a 144 köbméteres, rezsicsökkentéssel támogatott gázfogyasztás mértékét kifejtette: ez a rendszer fennmarad a jövőben is.
A kormány elemzései azt mutatják, hogy a magyar háztartások 75 százaléka belül marad ezen a rezsivédelmi kereten. Akik kiesnek ebből a körből, az egybeesik a magyar társadalom „jobb módú” rétegeivel.Hangsúlyozta, hogy a magyar energiaárakat a kormány „sosem rángatta”.

A kormány megállapított egy átlagárat, emiatt módosítani kellett a rezsivédelmi rendszert, de azt a (nemrég végrehajtott módosításokkal) rendszert most már megtartaná a kormány.

Emelni kell a tanárok fizetését

Szintén az ATV-nek a Magyar Tudományos Akadémiának a demonstráló tanárok melletti állásfoglalására a miniszterelnök leszögezte: tiszteli az akadémiát és annak tagjait. Ugyanakkor megjegyezte: olyat még nem látott az elmúlt 32 évben, hogy az akadémia nyíltan törvénymódosításra szólítsa fel a kormányt. A törvénymódosításnak megvannak a maga törvényes formái. Magyarországon – például Németországgal ellentétben – lehet sztrájkolni. „Nagy tisztelettel megkérem a pedagógusokat, hogy válasszák a tiltakozás törvényes formáit” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő megjegyezte, támogatja a pedagógusokat, hogy emelni kell a tanárok fizetését. Megjegyezte ugyanakkor: az, hogy a jelenlegi tanári életpálya nem működik jól, az nem a mostani kormány hibája. A tanári életpálya ugyanis a korábban, a pedagógus szakszervezetek közötti megállapodás nyomán jött létre.
Megismételte, hogy idén és jövőre is biztosan lesz 10 százalékos pedagógus-béremelés. A magyar kormány jelenleg ennyit tud biztosan vállalni. De

ha azt az EU-tól érkező, nemrégi elfogadott források lehetővé teszik, akkor lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusi igényekre.

A sztrájkra visszatérve kifejtette, ha valaki bejelenti, hogy sztrájkolni kíván, az a törvényes módja a tiltakozásnak. Ha viszont valaki „beüzen, hogy nem megy be dolgozni”, az törvénytelen – tette hozzá Orbán Viktor.

A gazdasági helyzet nehézsége általános jelenség

Orbán Viktor a Matolcsy György jegybankelnök „éles kijelentéseit” firtató kérdésre azt mondta: a gazdasági helyzet nehézsége nem egy magyar jelenség. Szakmailag nagyon nehéz kérdés, hogy sikerül-e kimaradni az európai recesszióból – tette hozzá. Nagyon régen volt olyan nehéz helyzetben jegybankelnök, mint most, ugyanis az infláció 20 százalék felett van.

A magas kamatok ellehetetlenítik a vállalkozói rétegeket, ezért megérti, hogy a jegybank elnöke „unortodox módon viselkedik mostanság” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és tárgyalások kezdődnének

A Bloomberg arra vonatkozó kérdésére, hogy ha Magyarország is működési támogatást nyújt Ukrajnának, akkor miért mondta azt, hogy az ország kimarad a háborúból, Orbán Viktor elmondta, hogy az „Európai Unióban 27-en vagyunk, ha egyedül lennénk, holnap már békét ajánlanánk”. Hozzátette:

Magyarország az oroszok és az ukránok szerint is kívül maradt a háborún. Ez azért jelent valamit

– emelte ki a kormányfő. Az Ukrajna területi integritását firtató kérdésre Orbán azt mondta, hogy szuverén ország csak akkor létezhet, ha van területi integritás. De mielőtt erről beszélnénk, a tűzszünet felé kell lépéseket tenni, hogy „ne haljon meg több ember”. Aztán pedig „legyenek tárgyalófelek, hogy látni lehessen, mik a pozíciók” – tett hozzá a miniszterelnök.

„Mi azt mondjuk, hogy Európa és Magyarország szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és tárgyalások kezdődnének” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A forint fix árfolyamon való rögzítéséről pedig kijelentette: nincs ilyen terve a kormánynak.

Elkötelezettek a V4 tagok, hogy legyen energetikai együttműködés

A Visegrádi Négyek egy esetleges energetikai együttműködéséről is kérdezték a kormányfőt. A miniszterelnök szerint az energetika egy kiemelt terület a V4-ek számára. Hozzátette: hosszabb távon elkötelezettek a tagok, hogy legyen energetikai együttműködés.

Az is kiderült, hogy Orbán Viktor Katarban tett látogatása során energetikai együttműködésről szóló megállapodást kötött, illetve további katari befektetésekről tárgyalt.

A struktúrának még van miben javulnia

A 444 a gyógypedagógusok problémáira kérdezett rá. Orbán Viktor elmondta, hogy a pedagógusvilágot belülről is látja, hiszen a családban van, aki ezt a szakmát űzte. A kormány elgondolása, hogy külön akarta választani a szakszervezeti típusú kérdéseket és a szakmai kérdéseket. Az anyagi természetű ügyekről a szakszervezetekkel kellene tárgyalni, a pedagóguskarral pedig a szakmai kérdéseket. Ennek a struktúrának még van miben javulnia.

2007-ben súlyos szabadságjog-sérelem történt 

A tiltakozásokat firtató kérdésre azzal reagált, amit egy korábbi kérdésre válaszolva elmondott: vannak a tiltakozásnak törvényes és nem törvényes formái, különbséget kell tenni ezek között. A kordonbontás ügyében a kormányfő elmondta: 2007-ben ők nem a fizetésükért tüntettek, hanem azért, mert egy súlyos szabadságjog-sérelem történt az akkori balliberális kormány részéről.

Az ársapka a szegény embereket védi, nem a bankárokat

A miniszterelnök az ársapkákat firtató kérdésre elmondta, hogy az árszabályozás ellen a bankárok mindig tiltakoznak, ugyanakkor az ársapka a szegény embereket védi, nem a bankárokat.

A kormány célja, hogy „leszokjon” az import energiáról

Az Associated Press (AP) hírügynökség a nemrég Katarral és Ománnal aláírt energiaellátási megállapodásokkal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt.
Orbán Viktor kifejtette: a kormány célja, hogy „leszokjon” az import energiáról. Szerinte a kérdés az, hogy önellátók tudunk-e lenni vagy sem. Kiemelte, rossz érzései vannak a Paks 2 erőművel kapcsolatban, ugyanis még 2014-ben született kormányhatározat az atomerőmű megépítéséről – ha az mostanra készen lenne, most nem lenne gondunk.

Orbán Viktor reméli, hogy a Paks 2 erőmű ellen tevékenykedők gondolkodnak tettükön

Úgy fogalmazott: „Sokat szoktam gondolkozni azon, vajon nem kellett volna-e valamit másképp csinálni, hogy (a Paks 2 erőmű) mostanra már működjön? A tervek szerint 2023-ban kezdődhetett volna a nukleáris energia termelése Pakson.” A kormányfő megjegyezte:

reméli, hogy azok az újságírók és politikusok is elgondolkoznak most ezen, akik „mindent megtettek, hogy elgáncsolják” a projektet.

Hozzátette, Magyarország például horvátországi kikötőkkel tárgyal arról, hogy ott tudják fogadni a hazánk számára szállított cseppfolyósított gázt (LNG). Mindez az orosz energiafüggőség megszüntetését célozza.

Arra a kérdésre, hogy jelen állás szerint milyen akadályok vannak a Paks 2 projekt begyorsulása előtt, Orbán Viktor így válaszolt: a nukleáris energia kis híján felkerült az EU szankciós listájára, eddig ezeket a kísérleteket visszavertük, a további sikerek pedig attól függenek, hogy meg tudjuk-e védeni ezt.

A nagyhatalmak és a harcoló felek még nem szánták el magukat

Az orosz-ukrán tárgyalások Budapesten való megtartásáról a miniszterelnök elmondta, a felajánlás állandó, és nem a helyhiány gátolja tárgyalásokat. A nagyhatalmak és a harcoló felek még nem szánták el magukat – tette hozzá.

Amerikai és orosz tárgyalásokara van szükség – hangsúlyozta Orbán –, ha ők nem tárgyalnak, nem lesz béke.

A forint árfolyamának ingadozására irányuló kérdésre azt válaszolta, a forint értéke és a gazdaság teljesítménye között szemmel láthatóan nincs szoros kapcsolat, hiszen a forintárfolyam „elszakadt a magyar gazdaság tényleges képességétől és erejétől”.

Ha a magyar gazdaság fel akar zárkózni, akkor nem érdemes belépni az eurozónába

Az euró bevezetésével kapcsolatban szerinte a dilemma az, hogy az euró ugyan stabilitást adhatna jelen helyzetben, „van is érv emellett” – tette hozzá, de ha a magyar gazdaság fel akar zárkózni, akkor nem érdemes belépni az eurozónába.

Az Európai Néppártba való visszatérésről kijelentette, nincs visszaút a Fidesz számára. „Már máshol vagyunk” – hangsúlyozta.

Magyarország a blokkosodás ellen van

A BBC újságírójának kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy ahhoz, hogy ésszerű módon lehessen tárgyalni, különbséget kell tenni az elszigeteltség és a nem egyetértés között. A kormányfő a magyar történelmet felidézve lemondta, hogy Magyarország az államalapítástól kezdve külföldi kapcsolatokat kötött más országokkal, a „connectivity-ben hitt”.

Kifejtette, hogy annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió része, a blokkosodás ellen van. Mint mondta, Magyarország mindig vesztese a blokkosodásnak. Ha beáll a blokkosodás, Magyarország a nyugati világ perifériájává válik, amikor nincs, akkor a világ közepévé – emelte ki Orbán Viktor.

A munkát terhelő adók alacsonyan tartása a lényeges

Az RTL újra feltette a kérdést, hogy a kormányfő megítélése szerint a belügyminiszterhez tartozó szakpolitikák kapcsán a tárgyalások megoldáshoz visznek-e Orbán Viktor határozottan felelt. A kormányfő szerint a tárgyalások a megoldás felé visznek, dolgozni kell ezeken az ügyeken.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány csökkenti az adókat, ezzel az embereknek több pénze lesz, így könnyebben tudnak bármilyen költséget kifizetni. A kormány filozófiája szerint a munkát terhelő adók alacsonyan tartása lényeges.

A csatorna munkatársa azt firtatta, hogy az Európai Bizottsággal elhúzódtak a tárgyalások és a kormánynak ebben mekkora felelőssége van. Orbán Viktor szerint a kormány mindent megtett, amit tudott, a bizottság pedig újabb feltételeket szabott, nem a régieket változtatta meg. Ezt a magyar kormány végrehajtja.

 

A paksi beruházás végén nagy léptékben lehet csökkenteni a gázfogyasztást

A gázról való leválás kapcsán elmondta, hogy a paksi beruházás végén nagy léptékben lehet csökkenteni a gázfogyasztást. Addig egyéb megoldásokkal próbálkozunk, de

a bajt Paks fogja megoldani

– hangsúlyozta Orbán Viktor. A fekete-tengeri áramvezeték kapcsán emlékeztetett, hogy éveket vesz igénybe a beruházás, ezért azonnali megoldást nem jelent, a baj viszont itt és most van, nem pedig lesz. Szerkezeti átalakítást Paks tud hozni.

Pintér Sándornak nem kell konzultálnia a miniszterelnökkel a pedagógusok kirúgásával kapcsolatban, mert azt várja el tőle, hogy betartsa a szabályokat – mondta a miniszterelnök újságírói kérdésre.

A legfontosabb a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége

A 24.hu arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy véleménye szerint a magyar közoktatás milyen állapotban van, illetve min változtatna. Orbán Viktor azt válaszolta: a magyar oktatás állapotáról a diákok, a szülők, a tanárok és a munkaadók tudnak pontos képet adni. Az oktatás terén az oktatási miniszter a leginkább illetékes, és a szakemberek nem szorulnak a miniszterelnök segítségére – akiket egyébként személy szerint tiszteletben tart.

Elmondta: segíteni szeretne a pedagógusoknak abban, hogy előremozdítsák az oktatás állapotát. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége, és emlékeztetett arra, hogy korábban ő tett javaslatot az iskolai testnevelés és a hittanoktatás fejlesztésére.

A kormány politikája, hogy válságos időkben beruházásokkal serkentse a termelést, a gazdaság teljesítményét

Orbán Viktor válaszában kiemelte, hogy a kormány nem megszüntetett lakossági kedvezményeket, hanem ilyeneket vezetett be. A kormány vezette vissza a 13. havi nyugdíjat, számos családoknak nyújtott kedvezményt. A magyar kormány politikája, hogy válságos időkben beruházásokkal serkentse a termelést, a gazdaság teljesítményét.

Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy 2022-ben beruházási rekordot állított fel a kormány. Ezek az újságírói kérdéssel szemben nem elvonások vagy megszorítások – ellenkezőleg: ezekkel új munkahelyeket hoztak létre.

Arra a kérdésre, hogy mikor beszélt utoljára Vlagyimir Putyinnal kifejtette: személyesen február közepén, a miniszterelnök moszkvai látogatásán, telefonon pedig szeptember elején, Mihail Gorbacsov temetése alkalmából.

„Hozzászoktunk ezekhez”

A DPA német hírügynökség azon kérdésre, hogy Magyarország a forrásmegvonások, a kizárások, a nyomásgyakorlás és a hungarofóbia hatására kilépne-e az EU-ból, a miniszterelnök röviden azt válaszolta, „hozzászoktunk ezekhez”.

A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra

Orbán Viktor elmondta, a jegybank inflációs előrejelzései alapján elemik a nyugdíjakat folyamatosan. Hozzátette: ha az infláció a vártnál magasabb lett, akkor évközi nyugdíjemelést tartanak.

A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra

 

– jelentette ki Orbán Viktor.

 Ukrajnában több mint száz iskolát diszkriminálnak folyamatosan

Az InfoRádió újságírója Orbán Viktort az Ukrajnában érvényben lévő kisebbségi törvényről kérdezte. A miniszterelnök elmondta, 2015-ig volt egy szabályozás Ukrajnában, amely mindenkinek megfelelt, majd utána az új törvénnyel diszkriminálták a kisebbséget. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország nem tudja segíteni Ukrajna európai integrációját, ameddig ez a kisebbségi törvény érvényben van.

Minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát úgy, ahogy van, ellenezzük

Az Euronews a szankciókról kérdezte a kormányfőt. Orbán Viktor elmondta, hogy minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát úgy, ahogy van, ellenezzük. Megszavaztuk, de nem értettünk egyet. Vétózni nem lehet állandóan, mert szétveri az uniót. Egyetérteni ezzel nem fogunk, mentességet is harcolunk ki bizonyos kérdésekben, de nem akadályozzuk meg, hogy a többiek bevezessék a szankcióikat.

A jogállamisági építmény, amit Brüsszel kigondolt, elhibázott – jelentette ki Orbán Viktor. A joguralomhoz, azaz a rule of law elvéhez kigondolt, definiált fogalmak kellenek. Azonban nincsenek egységes sztenderdek, ezért olyasmit számon kérni Magyarországon, amit másokon nem, az nem helyes. Németországban például az igazságügyi miniszter alá van rendelve az ügyészség, míg Magyarországon az ügyészség önálló hatalom.

Ez egy szög az EU koporsójában. Ki kéne onnan szedni

 

– fogalmazott Orbán Viktor.

Nem csak az a cél, hogy kínai vállalatok Magyarországra jöjjenek, mi is akarunk Kínába menni

A CCTV kínai televízió tudósítója arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miután Kína jelentősen enyhített a szigorú Covid-politikáján, Magyarország tart-e a távol-keleti ország erősödésétől.
Orbán Viktor kifejtette: míg korábban a német és az amerikai vállalatok voltak a legnagyobb befektetők Magyarországon, az elmúlt években már Kína és Dél-Korea váltotta egymást az első helyeken. Hangsúlyozta, hogy

Magyarország továbbra is igyekszik nyitni a Kelet felé.

Brüsszelben ezt a folyamatot „decouplingnak” – elszigetelés, levágás – nevezik. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Kína és Magyarország között a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok működjenek. Kínában ugyanis olyan know-how-k jönnek létre a termelés során, amelyekkel mi, magyarok nem rendelkezünk. Erre a technológiai tudásra pedig Magyarországnak nagy szüksége van. Ezért a kormány kifejezetten támogatja a keleti nyitás politikáját.

„Nem csak az a cél, hogy kínai vállalatok Magyarországra jöjjenek, mi is akarunk menni Kínába” – fogalmazott.