A béke ideje címmel tartott előadást szombat délelőtt a 33. Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén Orbán Viktor. A miniszterelnök a rendezvényen rendre egyfajta programadó beszédet mond, amelyen stratégiai kérdéseket vet fel. 

2023-as beszéde elején Orbán Viktor köszöntötte a „román érdeklődőket” is, Tusnádfürdőn ugyanis nacionalista tüntetők provokálták a magyar résztvevőket. Orbán Viktor elmondta, a román külügy hivatalos iratban jelezte neki, miről beszélhet és miről nem lenne érdemes: utóbbiak között a nemzeti szimbólumok és a kollektív kisebbségi jogok is szerepeltek. Ígéretet tett arra, ha a román elnök Magyarországon szeretne beszédet mondani, senki sem fogja meghatározni neki, mit mondhat és mit nem.

Emlékeztetett: Románia schengeni csatlakozását, ami a legnagyobb román nemzeti törekvés jelenleg, hazánk teljes mellszélességgel támogatja, a közelgő soros magyar EU-elnökség kiemelt programpontja.

„Isten éltesse!” – üzente az új román miniszterelnöknek, aki, mint mondta, a huszadik román kollégája, amióta ő Magyarország miniszterelnöke.

Orbán Viktor előadása elején arról beszélt, három idősíkban létezik a politika: a taktikai, a stratégiai és a történelmi időben. Ha rossz a besorolásod, a döntésed nem várt következményekhez vezet, húzta alá. Példaként említette, hogy amikor Angela Merkel 2015-ben szembesült a migrációs krízissel, nem a stratégiai időhöz, hanem a taktikaihoz sorolta, ami nagy hibának bizonyult. 

Még soha nem volt olyan gyors globális tektonikus változás, mint amit ma tapasztalunk, mondta, rámutatva: egy ötezer éves, több mint egymilliárdos civilizáció visszatérése zajlik Kína felemelkedésével, amely „ezekben a percekben” előzi meg az Amerikai Egyesült Államokat. 

Az Európai Unió terve a közelmúltban az volt, hogy a dollár mellé emeli az eurót és Lisszabontól Vlagyivosztokig építi ki a szabadkereskedelmi övezetet. Az EU azonban elsorvad az USA mellett, Amerika sikeresen verte vissza Európa kísérletét arra, hogy felzárkózzon mellé.

Közben azt látjuk, hogy az amerikai dominancia ennek ellenére is folyamatosan visszaszorul a világszínpadon, mondta a miniszterelnök, hozzátéve: változás történik a nemzetközi intézményekben, Kína létrehozta a sajátjait, hogy azok neki kedvezzenek és felülírják a nyugati rendet. Eközben van távlatos terve, vissza akarja állítani történelmi dominanciáját. Kína kineveti a nyugati mítoszt, az egyetemes értékekről szóló beszédet, amelyet a többi, nem nyugati civilizációval szembeni ellenséges filozófiaként azonosít és ebben van igazság, tette hozzá.

Napról napra haladunk az összeütközés felé, 

 

mondta Orbán Viktor, a kérdés pedig az, elkerülhetjük-e. A szembenálló felek nem a másik szándékából, hanem a képességéből indulnak ki, ami a háború alapvető képlete. A katonai összeütközés esélye valószínűbb, mint látjuk, figyelmeztetett Orbán Viktor, aki hozzátette, a jó hír az, hogy ugyanakkor a háború még nem elkerülhetetlen. Ehhez képesnek kell lenni megválaszolni olyan kérdéseket, amelyek a nagyhatalmi szereplőkre tartoznak, s amelyben akkora országoknak, mint Magyarország, nem osztottak lapot. 

A szembenálló feleknek egyenrangúnak kellene elismerniük egymást, 

 

mondta Orbán Viktor, aki szerint Kínában és Amerikában is látják a bajt, nem véletlen, hogy egymásnak adják a kilincset Pekingben az amerikai politikai elit tagjai. Arra is figyelmeztetett, hogy Japán a minap bejelentette: megkétszerezi katonai kiadásait. 

Az úgy egyensúly beállítása nemzedéknyi időt igényel, tehát „nem csak mi, de gyermekeink is ebben a világhelyzetben és korszellemben fogják leélni az életüket”, húzta alá Orbán Viktor. 

Szorongás györti az EU-t

Ha vetünk egy pillantást az Európai Unióra, azt látjuk, hogy szorongatva érzi magát. Egy gazdag és gyenge unió zavaros világot lát maga körül, brutális fejlődéssel, óriási fogyasztással és a Száhel-övezetből Európa felé tartó tömegekkel. A latin-amerikai vezetők folyamatosan kárpótlási igényben gondolkodnak a korábbi gyarmatosítás miatt, miközben Európa erős államai egyre lejjebb csúsznak a gazdasági ranglistákon. 

Európa olyan, mint egy kiöregedett bokszoló: még mutogatja a bajnoki öveit, de már nem akar bemenni a szorítóba,

 

fogalmazott a kormányfő, aki szerint az EU már csak a kockázatcsökkentésre törekszik. Ennek jegyében választották le Oroszországot is a háborús szankciókon keresztül az európai gazdaságról, ám eközben Oroszországot nem lehet leválasztani a világgazdaság többi részéről, következésképpen csak Európa veszít a lépésen. Az tapasztalható azonban, hogy a nagy nyugati cégek nem akarnak leválni az orosz gazdaságról, 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek be tavaly az orosz állami költségvetésbe az országban maradt leányvállalataikon keresztül. 

Európa ma úgy akar versenyezni, hogy a korábbi energiaár kétszeresét fizeti, miközben a világ többi részén megmaradt az energia korábbi ára. 

Ha az angolok ma az EU tagjai lennének, jogállamisági mechanizmusról, kondicionalitási eljárásról és hasonlókról nem is hallanánk, mutatott rá.Mint mondta, a Brexit után támadás indult a V4-ek ellen, a csehek át is álltak, Szlovákia billeg, csak Lengyelország és Magyarország tart ki, mondta. Orbán azonban lát esélyt arra, hogy növekedjenek a szuverenisták: Olaszországban ilyen kormány alakult, Spanyolországban holnap választások lesznek és minden esély megvan arra, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat követően stabilabb európai viszonyok alakuljanak ki, mint amilyenek ma vannak. 

Liberális helyett nemzeti alapok

A hazai viszonyokra térve Orbán Viktor arról beszélt, a mi kultúránk és alkotmányunk középpontjában nem az én, hanem a mi áll, hiszen az az ember, aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, amelyeket védelmezni kell. 

A közös dolgok az egyén életében kötődésként jelennek meg, ezért a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, a megerősítés kultúrájának talaján áll. A liberális alkotmányok azonban az elutasításra épülnek az egyéni szabadság jegyében. A magyar alkotmány megerősít női és férfi mivoltunkban, megerősíti határainkat és nemzetünket, mondta Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: jó döntés volt nemzeti és keresztény alapokra építeni az Alaptörvényt. 

Hedonista pogányok

Azzal, hogy Európa elutasította a kereszténységet, valójában hedonista pogányokká váltunk, mondta, ezért szimbolikusan is fontos, hogy a magyar alkotmányt húsvétkor sikerült elfogadni és húsvéti alkotmány a neve, mondta Orbán Viktor, aki szerint ez a feszültség nyugszik az Európai Unió és hazánk közötti konfliktus mélyén is.

Példaként említette Litvániát, amelynek figyelemre méltó gyermekvédelmi törvénye volt, amelyet a minap visszavonni kényszerült a nyugati nyomás hatására. 

Az amerikai barátságot a miniszterelnök a régi mondáshoz hasonlította: félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.

 

Nem fogunk kompromisszumot kötni, ígérte: „nem hátrálunk, ragaszkodni fogunk a jogainkhoz és nem engedünk sem a jogi sem a pénzügyi zsarolásnak”. A történelmi időhöz tartozó kérdésekben sohasem lehet megalkudni, húzta alá. 

Mint mondta, 13 éve épül Magyarország új gazdasági rendszere, amelynek célja volt, hogy 2030-ig jelentősebb módosítás nélkül kiszolgálja hazánkat. A cél, hogy 2030-ra 160 ezer milliárdos GDP-vel rendelkezzünk, mondta. Addigra az EU fejlettségének 85 és 90 százalék közötti sávjába akarunk jutni, hangsúlyozta a kormányfő. 

Orbán Viktor szerint jó ütemben csökken az ország energiafüggősége, 2030-ra pedig a villamosenergia-import nullára csökken Paks2-nek és a napenergiának köszönhetően. Jól alakulnak a foglalkoztatottsági mutatók, eközben tavaly már 11 magyar egyetem tartozott a világ élvonalához. Javult a gyermekvállalási arány, amelyet azonban tovább kell javítani, a kívánt cél még vessze van, nagy bajban vagyunk, mondta. 

Megígérte: továbbra is minden erőforrást mozgósítanak a családpolitika irányába.

 

Beszélt arról is, hogy folyamatosan fejlődik a magyar haderő is és jól halad a nemzetegyesítés 2030-ra kitűzött céljának elérése. 

Akad két bökkenő

Három év alatt két meteorral is összeütköztünk, fogalmazott Orbán Viktor. Előbb a koronavírus-járvány, majd a háború térített le minket a pályánkról. Az első nehézséget viszonylag gyorsan sikerült legyőzni, de most a magyar kormány minden erejével azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság visszaálljon a pályájára. Ezt 2024 júliusára várja a miniszterelnök, amikorra az európai átlagot jóval meghaladó fejlődési rátával rendelkezhet Magyarország.

Hangsúlyozta: az infláció az egekben volt, de jó esély van arra, hogy az év végére újra egyszámjegyű legyen és a reálbérek a 2023-as évben is megőrizzék értéküket. A hitelek kamatait legkorábban a jövő év második negyedévében sikerülhet, ha mindent jól csinálunk, szerencsénk van és a Jóisten is megsegít, fogalmazott Orbán Viktor. 

Annak a reményének adott hangot, hogy jövőre Tusnádfürdőn már a 2030 és 2040 közötti terveiről beszélhet.