„Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy október 7-én Nagyszombatban személyesen adhattuk át Orosch János nagyszombati érseknek a Charta XXI. Megbékélési és Együttműködési Díját” – írta közösségi oldalán Surján László, a mozgalom megálmodója illetve alapítója. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, ez az esemény a Charta életében különleges jelentőséggel bír, hiszen húsz évvel ezelőtt született meg a magyar és a szlovák katolikus püspöki kar történelmi jelentőségű megbékélési nyilatkozata, amely arra hívta a két nemzet tagjait, hogy a múlt sérelmeinek továbbadása helyett a kiengesztelődés és a közös jövő felé forduljanak.
A Charta XXI. megalakulása óta ezt a gondolatot igyekszik a mindennapokban is tovább vinni. Hiszünk abban, hogy a megbékéléshez mindenekelőtt személyes és őszinte találkozásokra van szükség.
A magyarokat és a szlovákokat évszázadok közös történelme, a keresztény hit és kultúra, valamint számtalan családi és személyes kapcsolat fűz egymáshoz
– folytatta a KDNP tiszteletbeli elnöke. Kiemelte: Orosch János érsek életútja különösen szépen példázza ezt.
A csallóközi Dénesdről származó főpásztor lelkipásztori szolgálatát Révkomáromban kezdte, majd számos felvidéki településen folytatta. Tizenegy éven át Párkányban tevékenykedett, 2004-ben pedig püspökké szentelték. Püspöki szolgálatának része lett a vegyes lakosságú területeken élő magyar hívek lelkipásztori gondozása is. Rendszeresen részt vett a szlovákiai magyar katolikus közösség rendezvényein, és a Komáromi Imanapok állandó főcelebránsa volt. Ferenc pápa 2013-ban nevezte ki nagyszombati érsekké – idézte fel Surján László.
Úgy fogalmazott: Orosch János családjában a szlovák, a magyar és a német nyelv egyaránt jelen volt, a különböző nyelveket azonban ugyanaz a szeretet és összetartozás kapcsolta össze. Gyermekkorában egyik nagymamája magyarul, nagyapja németül, másik nagymamája pedig szlovákul szólt hozzá, ő pedig mindegyik nyelv mögött ugyanazt a szeretetet érezte. Ebből a személyes tapasztalatból is fakad az a természetes nyitottság, amellyel lelkipásztori szolgálata során a különböző nyelvű és kultúrájú közösségek felé fordult.
Egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy enyhítse a szlovákok és magyarok közötti feszültségeket, és segítsen abban, hogy a két közösség tagjai jobban megismerjék, elfogadják és szeressék egymást. Ez a gondolat különösen közel áll a Charta XXI. szellemiségéhez.
