Pártpolitikai szemüveggel Tusványoson

A hagyományok szerint pártpolitikai kerekasztalt is tartottak Tusványoson, erre ez alkalommal péntek délben került sor. A Fidesz részéről Böröcz László frakcióvezető-helyettes, a KDNP-től Harrach Péter frakcióvezető, míg az LMP nevében Ungár Péter országgyűlési képviselő vett részt a vitában (bár meghívást kaptak, a Jobbik és a szocialisták korábban visszautasították annak lehetőségét, hogy kifejtsék álláspontjukat). Ott volt még és moderált Deák Dániel politikai elemző. Összefoglalónkat itt olvashatja!

Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője és Deák Dániel politikai elemző, a vita moderátora (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Az ellenzéki képviselők nem szavazták meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlamentben

Ungár Péter kijelentette: ha az LMP képviselője be-, azaz kikerült volna az EP-be, ők minden magyart támogattak volna minden magyar pozícióra. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Fidesz rúgta fel először ezt az európai konszenzust korábban Kovács László leszavazásával. Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban elmondta: „az ő pártját nem mi legitimáltuk, hanem a magyar választópolgárok. Hogy mért szavaztak rájuk ennyien, az az univerzum misztériuma, számomra ez nem öröm, de együtt kell vele élni”. A kétpólusú politikai rendszer kialakulásában viszont a Fidesznek is nagy szerepe volt, meg a magyar politikai hagyományokhoz is ez illik. A politikus nem tagadta, hogy az LMP most történelmi válságát éli, és „rettenetesen szerepelt a választásokon”.

Harrach Péter a kérdésre egy Churchill-idézettel válaszolt: „Amikor ellenzékben voltam, mindig nagyon figyeltem arra, hogy külföldön ne mondjak egy rossz szót sem a saját hazám kormányáról”. Ungár Péter kihívására elárulta a Fidesz–KDNP-szövetség politikai hatékonyságának titkát: hitelesség, karizmatikus vezető, pártfegyelem. Javasolta az LMP-nek is ezek fontolóra vételét a párt teljes összeomlásának elkerülésére.

Böröcz László felidézte: 2010 után a magyar pártok egy nemzeti minimumban egyszer már meg tudtak állapodni, kivéve a DK nevű „kis pártpolitikai szektát”, amihez most csatlakozott a Momentum is. Szerinte a magyar politika történelmi felelőssége ezeknek a nemzeti minimumoknak a megőrzése, Gyurcsány Ferenc gondolkodása pedig remélhetőleg nem talál újabb támogatókat, a Momentum pedig nem képviseli az új generáció többségét.

A botránypolitizálás hová vezet?

Ungár Péter megint a Fidesz felelősségét említette: ők kezdték ellenzékben a kivonulást, kordont bontottak, a parlamenti akciózás sem állt távol tőlük, most mégis „szörnyű dolognak” tartják. A házszabályt szerinte többszörösen megsértették azért, hogy elfogadjanak egy német multinacionális cégek által diktált törvényt, ami a magyar dolgozók érdekével szerinte ellentétes volt. Ugyanakkor ő is rossznak tartja, ha a DK a határon túli magyarok ellen uszít, ami viszont szerinte hasonlít a Fidesznek a migránsok elleni retorikájához. „Mindkettővel le kellene állni” – vélekedett Ungár Péter.

Harrach Péter TusványosonBöröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője és Deák Dániel politikai elemző, a vita moderátora (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Böröcz László szerint az emberek véleménye a parlamenti demokráciáról némileg árnyaltabb lett amiatt, hogy látják, egyes országgyűlési képviselőik mit csinálnak a Házban és az utcán. „Az EP-választási eredményből látjuk, hogy a fő hangadók vesztettek ezen az akción. Ami a túlóratörvényt illeti, nem történt meg, amivel az ellenzék riogatott, hogy tönkretennék a dolgozó embereket” – tette hozzá.

Harrach Péter szerint parlamenti műfaj a bekiabálás, de ez több volt annál, méltatlan viselkedés volt, ami a politika világában még az utcán is túlzás, az ország házában pedig megengedhetetlen.

Mit gondolnak a KDNP „zöld fordulatáról”?

Az LMP-s képviselő „tetemre hívta” Harrach Pétert, mondván, a KDNP nem is önálló párt, mivel régóta nem méretteti meg magát önállóan a választásokon. „A KDNP akkor mégis támogatja a 2050-es klímacélokat és a Mátrai szénerőmű leállítását?” – szegezte a kérdést a kereszténydemokrata politikusnak.

Harrach Péter válaszul felidézte, hogy a KDNP történelme még 1990-ben kezdődött, két választáson magabiztosan jutott az Országgyűlésbe. A mai szövetség pedig egy nemzeti szempontból rendkívül értékes együttműködés, ezért a választóikat az egyéni érdekeket félretéve a szövetség mögé állították. A KDNP több száz vidéki szervezettel, sok ezer taggal, számos önkormányzati képviselővel, önálló parlamenti frakcióval és egy európai parlamenti képviselővel, miniszterekkel és államtitkárokkal vesz részt a szövetségi együttműködésben, tehát nem igaz, hogy „a Fidesz hátán” jutottak volna a parlamentbe, hanem ők is aktív részesei voltak a munkának és így a választási győzelmeknek.

Azt is hangsúlyozta, hogy a természetvédelem gondolata a zsidó-keresztény kultúrában gyökerezik, rögtön a Biblia első lapjain. A teremtett világ jó és szép, ennek gondoskodó gazdája az ember, az egyetlen teremtett lény, aki személynek mondható, azaz öntudata és szabad akarata van. A kereszténydemokrácia kiegyensúlyozottságot tanít az ember természetben játszott szerepét és felelősségét illetően. Ezért a KDNP-vel a klímavédelem munkájába is be fognak kapcsolódni. Az energiatermelés legtisztább módja szerintük az atomenergia, ami ma már olyan biztonságos, hogy nem kelt aggályokat. A Mátrai Erőmű kapcsán elmondta: ha eljutunk odáig, hogy minden környezetszennyezés és károsanyag-kibocsátás kiiktatható lesz, akkor ők is a bezárása mellett lesznek, de ez ma még nem aktuális. Ez a lépés ugyanis a rezsiköltségeket 30-40 százalékkal emelné meg, ha pedig minden energiaforrásunk „megújuló” lenne, az energiabiztonságról kellene lemondanunk.

Harrach Péter TusványosonBöröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője és Deák Dániel politikai elemző, a vita moderátora (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Harrach Péter látja, hogy az LMP-nek nagyon szúrja a szemét a „zöld” téma átvétele. Régi bonmot az ellenzéki oldalon, hogy a KDNP nem is létezik, ha meg mégis létezik, akkor nem keresztény, ilyenkor gyakran Ferenc pápa kiragadott szavaival támadják őket. Nos, éppen Ferenc pápa mondja a természetvédelemről: „Az ökológiai kultúrát nem lehet leszűkíteni sürgős és részleges válaszok sorozatára.”

Böröcz László sem érti, miért ez az óriási Paks-ellenesség az ellenzék soraiban. Németországban azzal, hogy leállították az atomerőműveket, a legszennyezőbb lignitbányákat kellett újranyitni, a környezetszennyezés foka így sokkal súlyosabb lett, mint előtte – és emellett még villamosenergia-importra is szorulnak. A magyar kormány álláspontja, hogy az atomenergia és megújuló energia keveréke szükséges, erre mutat az elektromos autók és más elektrotechnikai eszközök piacának fellendülése is.

Ungár Péter azt „nem értette”, hogy a Mátrai szénerőmű üzemidejét miért hosszabbítják meg, ha az atomerőmű és a megújuló energia mixében gondolkodnak? Továbbá azt is kifogásolta, hogy a paksi bővítésben az első kapavágás még nem történt meg az orosz fél késése miatt.

Mi a magyar kormány álláspontja az euró bevezetéséről?

Böröcz László úgy válaszolt, „akkor fogjuk bevezetni, ha Magyarország érdeke ezt kívánja.” Ungár Péter közbevetésére – „és ezt honnét fogjuk tudni?” – Böröcz lakonikusan felelt: „szólni fogunk”.

Ungár Péter nem ért egyet az euró bevezetésével, mert az jelentős elszegényesedést okozott a déli országokban. Szerinte a közös deviza egy piac- és nem emberközpontú Európa felé mutat. Nem tartja helyesnek az „Európai Egyesült Államok versus nemzetállamok Európája” leszűkítést. A közös európai védelmi- és külpolitikai együttműködést és a közös bérpolitikát ő személy szerint támogatja, de külföldről ne szóljanak bele a Magyar Nemzeti Alaptantervbe, kulturális kérdésekbe stb.

Böröcz László elmondta: az euró bevezetése a német exportnak kedvezett, a déli államok pedig megvásárolták a német termékeket. A német-francia gazdasági együttműködés eredménye, hogy az ő cégeik felvásárolták a régiót, új piacot szereztek. Az EU intézményeire a baloldal amolyan jóságos nyugati nagybácsiként gondol, aki minket megsegít, de – teszi hozzá – csak addig, amíg az érdeke úgy kívánja! Felidézte például a fuvarozó vállalkozások ügyét: a nyugat-európai politikusok zokszó nélkül hoztak olyan szabályokat, amivel a kelet-európai fuvarozó cégeket Nyugat-Európából kiszorítják. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nekünk is ki kell állni magunkért, ennek hatékony fóruma a Visegrádi Négyek (V4) regionális együttműködés.

Harrach Péter Tusványoson

Harrach Péter szerint az erős és versenyképes Európa mindannyiunk érdeke. Hogy ez Európai Egyesült Államok vagy szabad nemzetek szövetsége keretében valósul-e meg, az vita kérdése. Az előbbi a nemzeti értékek, hagyományok, közösségek leépítéséhez vezet. Elsősorban a nyílt társadalom hívei kampányolnak ezért, akik a második világháború után gyakran jó szándékkal azt gondolták, hogy a konfliktusok megelőzősének módja egy olyan egyesült európai társadalom, amiben a nemzeti, vallási közösségek hagyományai nem jelennek meg, a szabad emberek szabadon választanak identitást. Ebből az lett, hogy ami nemzeti és vallási érték, az nem szimpatikus a baloldalnak. A kereszténydemokraták szerint viszont a versenyképes Európa és a szabad nemzetek szövetségének egyensúlyára van szükséges.

Ungár Péter ismét odadöfött a KDNP-nek: ne beszéljenek a családi értékekről addig, amíg nem emelik tovább az ápolási díjat! A nemzeti kultúra, hagyományok szerinte is nagyon fontos dolgok, amire büszkék lehetünk. Felvetette, hogy mért nem készültek sikeres filmek nemzeti témákról, miközben a Filmalap bőven kapott támogatást erre. Szerint ez a Fidesz–KDNP mulasztása.  Magyarország aranykora szerinte az volt, amikor osztottan gyakoroltuk a szuverenitást, a kiegyezés például „a magyar politikai kultúra csúcsa”. Szerint a Fidesz–KDNP is támogatja a német dominanciát, amikor „sorra megszavazzák Angela Merkel javaslatait”.

Böröcz László egyetértett abban, hogy a kiegyezéssel a magyar történelem egyik legsikeresebb időszaka kezdődött, ugyanakkor emlékeztetett Kossuth figyelmeztetésére, miszerint az osztrák-német hatalmi tengely összeomlása maga alá fogja temetni Magyarországot – sajnos igaza lett. Másrészt a mostani gazdasági növekedés talán még a Monarchia időszakát is meghaladja. Magyarország gazdaságilag és a közintézmények szintjén is megújult, „ezt nem lehet tagadni”. Ismét elmondta, hogy az EU szerinte is jó dolog, de amiben rosszul működik, azt igenis szóvá kell tenni. A magyar gazdaság növekedése pedig nem könyöradományokból működik, hiszen a német gazdasági miniszter is kimondta, hogy minden, az EU-ban befektetett euró 1,21 euró hasznot hajt a német gazdaságnak. Ez tehát egy „win-win” (mindenki számára előnnyel járó) szituáció.

Harrach Péter szerint az osztottan gyakorolt szuverenitás ma is létezik az EU-ban, de az Európai Egyesült Államok már feladott szuverenitás lenne, nem osztott. Az ellenzék szerinte azt mond, amit akar, kormányra kerülve viszont csak az elvi politizálás és a reálpolitika összhangja tudja megadni a nemzet számára fontos politikai irányt. A politika a kompromisszumok művészete. Lehet az elvi határokat megtartva is kompromisszumot kötni. „Ahogy a házasságban, úgy a szövetségi rendszerben is vannak kompromisszumok, de ezeket nem visszük ki az utcára” – mondta. A frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy a külpolitikában talán még az ellenzékkel is tudnak kompromisszumot kötni. Végül arra is emlékeztette képviselőtársait, hogy a dualizmus mellett azért még voltak sikeres időszakai a magyar történelemnek, például a Magyar Királyság első öt évszázadának nagy része, egészen Mátyás koráig. A közönség nagy tapssal jutalmazta ezt az észrevételt.

Mit várhatunk Ursula von der Leyen bizottsági megválasztásától? Mikor látogat először hivatalosan Magyarországra?

Böröcz László szerint a kormánypártok várakozásai „alapvetően pozitívak a bizottsági elnök asszony megnyilatkozásai alapján. A Bizottság mindennapi, konkrét működését pedig majd meglátjuk.” Hogy lesz-e hivatalos látogatás, még nem tudjuk. Egyelőre az Unó következő pénzügyi ciklusáról szól a vita, például hogy a kohéziós alapok forrásait átcsoportosítsák-e a migrációs alapokba (azt persze a magyar kormány nem támogatja).

Harrach Péter szerint „a bizottsági elnök asszony a lehető legjobb választás volt a rendelkezésre álló személyek közül”.

Mit gondolnak a budapesti főpolgármester-választásról, van-e értelme az ellenzéki összefogásnak?

Böröcz László szerint „Budapestet Tarlós István főpolgármester úr kiválóan vezeti.” 8 év alatt természetesen nem lehet mindent megoldani, és a technikai fejlődéssel is folyamatosan lépést kell tartani, de a Demszky-korszakkal összehasonlítva „ég és föld a különbség”.

Harrach Péter úgy véli: az önkormányzatokban kevésbé elvi és pártpolitikára van szükség, mint inkább pragmatikus emberekre. Ő személyesen is látta Demszky és Tarlós munkáját, amiben ő is nagy különbséget lát Tarlós István javára. Ráadásul az ellenzéknek egyszerűen nincs ma egy hiteles, pragmatikus, valós eredményt felmutató jelöltje.

A határon túli magyaroknak mit üzen a Fidesz, a KDNP és az LMP?

Böröcz László szerint a trianoni tragédiának is fontos üzenete van: a modernizáció, az innováció nyelve döntötte el egy-egy közösség hovatartozását. A Kárpát-medence szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy Magyarországnak kell lenni a legerősebb, leginnovatívabb államnak, együttműködve a határon túli magyarokkal, őket is érdekeltté téve abban, hogy az anyaország sikeres legyen.

Harrach Péter hozzáfűzte: a nemzetegyesítésnek a Trianon utáni helyzetben jól működő eszközrendszere alakult ki – ehhez tartozik a nemzet közjogi egyesítése, a gazdasági-politikai-emberi intézkedések és kapcsolatok hálója. A KDNP részéről ezt mindenképp folytatni akarják. Elmondta: sokan anyaországi magyar vett részt vagy élte volna át szívesen azokat az eseményeket, programokat, amelyek itt történtek az elmúlt időszakban – csíkszeredai néptánctalálkozó,  csíksomlyói pápalátogatás és a búcsú –, de ahhoz, hogy ezekben a felemelő pillanatokban osztozhassunk a határon túli magyarsággal, az ő nehézségeik, problémáik megoldásából is ki kell vennünk a részünket.

Ungár Péter leszögezte, hogy elkötelezettek a határon túli magyarok képviselete mellett. „Politikai befolyásunkat mindig arra fogjuk használni, hogy kiálljunk a nemzetpolitikai konszenzus, a határon túli magyarok érdeke mellett. Szóljanak, hogy mit tegyünk!” – zárta az egyetlen ellenzéki résztvevő a pártpolitikai panelbeszélgetést.

 

Harrach Péter tusványosi videóüzenetét itt tekintheti meg: