Rétvári Bence megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban. 
    
A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magán egészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye - fejtette ki Rétvári Bence. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet - emelte ki.

    
Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

„Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelőtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban fog részesülni" - mondta. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik. 
    
Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertől a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd az a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetően a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkező dokumentumaikat. 
    
Rétvári Bence fontos előrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentősen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetően ugyanis semmi sem felejtődik el, így az orvosok és a mentőápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseiről, leleteiről - tette hozzá.
    
Az államtitkár közölte, az idén 30 milliárd forint, jövőre pedig több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra. Emlékeztetett, az előző évben befejezett beszerzéseknek köszönhetően tíz százalékkal javult a fővárosi egészségügyi intézmények diagnosztikai képessége, ami várhatóan a várólisták csökkenését eredményezi majd.
    
Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki egészségügy fejlesztésére, aminek eredményeként 77 kórház és 54 rendelőintézet újult meg, 104 mentőállomást korszerűsítettek 31 új állomás létrehozása mellett. A kabinet emellett az alapellátást is fejlesztette, ennek köszönhetően egy átlagos háziorvosi praxis jelenleg havi másfél millió forintból gazdálkodhat a 2010-es 860 ezer forint helyett - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány az utóbbi időben kiemelten támogatta a szakdolgozók béremelését, az orvosutánképzést és a különböző betegségek megelőzését célzó programokat.