Ha a szakértői bizottság határidőn belül javasolja a halasztást, a szülői kérelem benyújtására nem is lesz szükség – hangsúlyozta a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva levélben, az iskolaérettség megállapításával kapcsolatban Rétvári Bence államtitkár. A KDNP politikusa hozzátette, hogy Az életkornak megfelelő nevelés jár, nem jó, ha egy osztályon belül két év korkülönbség is van a diákok között.
Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára
Társadalmi érdek és az érintett gyermekek érdeke is, hogy mindannyian azonos elvek mentén vehessenek részt a köznevelésben, végezhessék tanulmányaikat. Az óvodai nevelés során megszerzendő készségeket, azután az iskolai nevelésben az ismeretanyagokat akkor kezdjék elsajátítani, amikor arra érettségüknél fogva készen állnak – mutatott rá Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli válaszában. Hangsúlyozta, az óvoda készít fel az iskolára, különösen az utolsó éve meghatározó jelentőségű.
A három éves kortól kötelező óvodába járást 2015-ben vezették be, a hatéves korban történő iskolakezdés pedig évtizedes gyakorlat. Hozzáfűzte, vannak gyermekek, akik esetében csak későbbi életkorban lehetséges a tanulmányok megkezdése, ennek indokoltságát azonban egységesen kell megállapítani. Hogy csak ténylegesen indokolt esetekben kerülhessen sor erre, a törvény 2020-tól hatósági eljárást ír elő a halasztás engedélyezéséhez.
Valóban indokolt esetben tehát a halasztást ebben az eljárásban is meg fogja adni a hatóság. A törvény szerint, ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Tehát az állami szerv továbbra is engedélyezheti a halasztást, így országosan egységes, jó szakmai gyakorlat alakítható ki – szögezte le az államtitkár.
A törvény továbbá egységesíti a hároméves kortól kötelező óvoda és a hatéves kortól elérhető általános iskola beiratkozási gyakorlatát. A cél, hogy mindenki életkorának megfelelő nevelést kapjon, hiszen nem jó, ha egy osztályon belül akár két év korkülönbség is van a diákok között, nem ugyanarra van szüksége egy hatéves gyermeknek, mint egy nyolcévesnek. Éppen ezért megerősítik azt a gyakorlatot, hogy az óvoda utolsó éve iskolaelőkészítő év legyen, mondván, minél fiatalabb korban ismerünk fel egy problémát, annál könnyebb kezelni. Ha az alapvető készségek elsajátítása nem történik meg időben, az előbb-utóbb még nagyobb lemaradáshoz vezet – magyarázta Rétvári.
Bódis József oktatási államtitkár nemrég a Magyar Hírlapnak azt mondta, eljárásrend készül az iskolaérettség megállapításához, az egészet az Oktatási Hivatal fogja bonyolítani, oda kell majd benyújtani a kérvényt. Bár a Hivatal is rendelkezik szakemberekkel és felkérhet külsős szakértőket is, az óvodavezető szakvéleménye is oda kerül.
