Befejeződött a déli határzár megerősítése és kibővítése – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP politikusa kedden Röszkén.
Rétvári Bence a határzárnál tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarország 650 milliárd forintot költött a déli határ védelmére, a határzár kiépítésére, megerősítésére, folyamatos védelmére. Ugyan Magyarország az Európai Unió közös határát védi, az EU lényegében nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, azoknak csupán egy százalékát fizette ki.
A 165 kilométeres határzárat mintegy 10 kilométeres szakaszon meghosszabbították Hercegszántó közelében, ahol a hódunai szakaszon, egy mocsaras területen korábban nem volt sok illegális határátlépés, de az embercsempészek nyáron ezt az útvonalat is megtalálták
– közölte az államtitkár.
A határzár megerősítését a büntetés-végrehajtás végezte el, a munkálatok célja az volt, hogy megnehezítse és lelassítsa a határsértők átjutását – tudatta Rétvári Bence.
Az államtitkár kifejtette, a megerősített kerítés előnyeit az összes európai ország élvezi. Annak ellenére kísérlik meg sok ezren illegálisan átlépni a magyar határt, hogy tudják, Magyarország déli határán nehezen leküzdhető kerítés van, melyet folyamatosan élőerővel is őriznek.
Az illegális migránsok folyamatosan késekkel, csúzlikkal felfegyverkezve jelennek meg a határnál, de az utóbbi hónapokban volt, aki könnygáz spray-vel érkezett. Előfordul, hogy a jogvédő szervezetek által alaposan kiképzett migránsok mobiltelefonnal is felveszik a rendőri intézkedést, hogy később az illegálisan érkezők emeljenek panaszt a jogot betartatókkal szemben – mondta Rétvári Bence.
A politikus leszögezte,
az Európai Bizottság által indított számtalan eljárás ellenére Magyarország ugyanolyan kitartóan őrzi a déli határt, ahogy korábban, az illegálisan érkezőket visszafordítja, az embercsempészeket elfogja és bíróság elé állítja.
Ennek következménye, hogy a magyar börtönökbe több mint kétezer embercsempész került, akik súlyos, hosszú évekig tartó büntetést kaptak. Korábban azonban volt olyan év, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt 13 ezer eljárást indítottak Magyarország ellen, és több mint 2,5 milliárd forint kártérítését követeltek. Az elítélt embercsempészek miatt fennállt annak a veszélye, hogy ismét túltelítetté válnak a magyar börtönök – fejtette ki a politikus.
Ezért döntött úgy a kormány, hogy a jogerősen elítélt és kiutasított külföldi embercsempészeknek - miután letöltötték szabadságvesztésük jelentős részét - 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot. Ez 808 fogvatartott esetében nem azt jelenti, hogy eltörlik büntetésüket, hiszen az ugyanúgy fennáll, és ha visszatérnek, szabadságvesztésüket folytatniuk kell – közölte az államtitkár.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, idén több mint 55 ezer – napi átlagban 350 – határsértőt fogtak el. Ez a szám 2015 óta pedig meghaladta a 965 ezret.
A migránsok folyamatos nyomás alatt tartják a magyar-szerb határt, erősödött az aktivitás a román határon, illetve Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia irányába is - tudatta a tábornok.
A határsértők ma már kizárólag embercsempészek segítségével érkeznek. Idén 448 embercsempészt fogtak el, többségében fiatal - 18 és 34 év közötti - férfiakat. Az embercsempészek szervezetté váltak, a szerb oldalon egy-egy területet egy csoport ural, amely az áthaladásért pénzt szed, és a konkurensek között nem ritkák a fegyveres összecsapások – közölte a főtanácsadó.
A magyar és szerb rendőrök a határ mindkét oldalán közös járőrtevékenységet folytatnak, és Magyarország segíti a szerb-észak-macedóniai határ védelmét is - tudatta a tábornok.
Tavaly 304 támadás érte a magyar határt - a járőröket, gépkocsijukat, a határzárat -, 97 esetben hallatszott lövöldözés a szerb oldalról, idén 56 támadás történt és 13 lövés dördült el – mondta Bakondi György.
Farsang Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese közölte, 2015-ben részt vettek a határzár építésében, és azóta végzik a kerítés és a manőverút karbantartását. A határzár megerősítése a kerítés átvágását és a határsértők átmászását akadályozza meg vagy lassítja le. Ennek érdekében a kerítés tetejére 140 centis, dróthengerrel megerősített hattyúnyakakat szereltek. A kerítést betonacél, illetve NATO-drótból készült síkhálóval erősítették meg, a külső oldalon pedig kicserélték és bővítették a gyorstelepítésű drótakadályokat.
A dandártábornok elmondta, a munkálatokba hétszáz fogvatartottat vontak be, akik 230 ezer órát dolgoztak a beruházáson, nemcsak a kivitelezésben vettek részt, hanem a fejlesztés során használt dróthálókat, hattyúnyakakat is ők készítették.
