Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó uniós forrásokat, akkor másnaptól 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Rétvári Bence miniszterhelyettes. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke elmondta, hogy a béremeléssel együtt az új életpályamodell vonzóbbá teheti a pedagóguspályát.
– Mik az új pedagógus-életpályamodell legfontosabb elemei?
– Az új pedagógus-életpályát szabályozó törvény önálló életpályát biztosít a tanároknak, megteremti a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű béremelés alapját, bevezeti a pedagógusoknak a heti fix 24 tanóraszámot, illetve 46 napról 50 napra emeli a szabadság mértékét. Magyarországon messze jobb a tanár-diák arány, mint az EU-ban, és a pedagógusképzés továbbra is népszerű. Az új pedagógus-életpálya törvény lépéseket tesz előre minden olyan területen, ahol általában minden európai ország, így Magyarország oktatási rendszere is problémákkal néz szembe: ilyen az oktatás minőségének javítása, a béremelés, a fiatalok pedagóguspályán tartása, a rugalmasabb rendszer, az óraszámcsökkentés, az adminisztratív terhek csökkentése, a társadalmi különbségek csökkentése az oktatás által. Az új életpálya és a béremelés vonzóbbá teheti a pedagóguspályán maradást és a pedagóguspálya választását.
– Miként változik az új törvénnyel a pedagógusok bérezése?
– Minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke a lehető legjobb minőségű oktatást kapja. Az ország versenyképessége szempontjából is elengedhetetlen, hogy az oktatás jól teljesítsen. Ezért fontos, hogy az új törvény megszünteti az eddigi 114 formális besorolási fokozatot, és ehelyett a teljesítményalapú bérezést vezeti be. Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, aki jobban motiválja őket, aki több energiát tesz a tanításba, az jobban is fog keresni. Százezres mértékben kereshet majd többet az a pedagógus, aki az átlagon felüli figyelemmel neveli a rá bízott gyerekeket.
Mostantól kevésbé számít a papír, és többet számít a tanév során a gyerekekre fordított figyelem. Bízunk benne, ez segít még inkább kihozni a legjobbat pedagógusokból és az iskolákból. Ez a gyerekek, a szülők és az ország érdeke is.
– Elegendő a pedagógusok száma Magyarországon?
– A tanár-diák arány mutatja meg talán a legjobban, hogy kevés vagy elegendő számú a tanár. Ez azt mutatja, hogy egy tanárra hány diák jut. Ha az Eurostat segítségével kitekintünk az EU tagállamaira, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a 8. legjobb a tanár-diák arány. Olaszországgal és Portugáliával vagyunk egy szinten. Míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák. A miénknél rosszabb a helyzet Lengyelországban, Litvániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban, Dániában, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Németországban, Írországban, Romániában, Szlovákiában, Franciaországban és Hollandiában. Ráadásul nálunk a tendencia is javuló, mert bő tíz év alatt 0,8-at javítottunk.
– Mi a véleménye a baloldali vádakról, miszerint tanárhiány van hazánkban?
– Az a baloldal beszél pedagógushiányról, amelyik az IMF javaslatára 15 ezer pedagógust tett az utcára egyetlen tanév alatt. Európa minden országában egyre központibb kérdés a tanárutánpótlás. Ezért fontos, hogy az új életpályatörvény kiiktatja azokat az elemeket, amelyek kötelezően büntették a fiatalokat a bérek meghatározásakor. Így most a legnagyobb béremelésre a pályakezdők számíthatnak. Ez azért fontos, mert a friss diplomásokat így könnyebb lesz pályán tartani, kevesebben mennek el az első öt évben. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a pedagóguspálya továbbra is népszerű a pályaválasztók körében: huszonegy éve, 2002-ben 3872 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjas pedagógusképzésre, tizenegy éve, 2012-ben 5112-t, 2022-ben pedig 6734-et.
– Nem alakult ki felmondási hullám a tanárok között?
– A felmondások számában nem volt érzékelhető semmilyen változás a korábbi évekhez képest sem a tanév végén, sem a nyári szünetben. Természetszerű, hogy a pedagógusok javarészt nyáron váltanak munkahelyet, és nem a tanév közben. Az előző nyári szünetek során mintegy kilencezren távoztak az iskolájukból, de a többség még a szünet alatt elhelyezkedett egy másik iskolában. Volt, aki az új tanév elején kezdett, így például az előző tanév első hónapjaiban mintegy négyezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusbesorolással rendelkezők száma. Emellett az évről évre csökkenő gyereklétszám mellett a fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog.
A baloldal az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésénél is azzal riogatott, hogy nem lesz egészségügyi dolgozó, mert tömegesen fel fognak mondani, akkor is hazudtak. Az egészségügyi dolgozók tovább dolgoznak egy jobb jogviszonyban, és emelkedik a bérük. Most a pedagógusok kapnak önálló hivatásrendi jogviszonyt, amellyel az ő megbecsülésük is nő.
– Változik az új életpályával a tanárok leterheltsége?
– A pedagógusok terhelése az új törvénnyel nem nő, hanem csökken. Egyrészről a maximális heti tanórák száma 26 óráról 24 órára csökken. Eddig 22 és 26 óra között mozgott a tanárok heti tanóráinak száma, átlagosan 24,5 tanóra volt. Az érdekképviseletek a sávos helyett fix tanóraszámot követeltek, ezért lett fix 24 tanóra. Ez a mostani átlagnál kevesebb. Így az új törvény hatálybalépésével a heti 24 tanóra feletti munkavégzésért életbe lépnek a többletmunkára vonatkozó szabályok. Másrészt a szabadság 46 napról 50 napra nő. Harmadrészt a pedagógusok adminisztratív terhei is csökkennek, hiszen eltörlik a kötelező minősítést, az önértékelést, valamint az egyéni pedagógus-tanfelügyeletet is. Az új törvény hatálybalépésével megszűnik tehát a pedagógus I. fokozatban levők portfóliókészítési kötelezettsége is. Kevesebb energia kell az adminisztrációra, és több marad a gyerekekre. Már az új NAT is növelte a pedagógusok tantárgyakon belüli szabad időkeretét tíz százalékról húsz százalékra. Most pedig az igazgatók kapnak a korábbiakban soha nem látott cselekvései szabadságot azzal, hogy a teljesítménybérezéssel jelentősen tudják jutalmazni a legkiválóbb kollégákat vagy a jobban keresett tárgyat oktatókat. Ezzel az iskolák szabadságfoka egyértelműen nőtt.
– Mikor teljesülhet az ígért béremelés?
– Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz. A magyar baloldal és Brüsszel mondvacsinált okokkal akadályozta meg, hogy a most lezárult tanévben már pénzüknél legyenek a magyar pedagógusok.
Az igazságügyi reform kapcsán minden kért jogszabály hatályba lépett, ez egy szupermérföldkő, semmi érdemi akadálya nem lenne a nagyobb emelés folyósításának.
Költségvetési forrásból 10-10 százalékos emelést megvalósítunk, de több mint a dupláját szeretnénk az uniós források felhasználásával. Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.
– Megjegyzendő, hogy a baloldal bevallottan azért dolgozik Brüsszelben, hogy ne kapja meg hazánk a neki járó EU-s forrásokat.
– Aljas, amit művelnek. Havi öt-hat millióért ők azért verik az asztalt Brüsszelben, hogy egy magyar pedagógus ne kaphasson 800 ezer forintot. A baloldal a pedagógusbér-emelés kapcsán már rég elvesztette a hitelét. Egyrészt, amikor kormányoztak, akkor válságkezelésre hivatkozással elvettek egyhavi bért minden pedagógustól 2008–2009-ben. Másrészt most pont ők akadályozzák a béremelés forrásához való hozzáférést.
Ilyen csúfságot még a világ nem látott, hogy egy politikus – kisstílű politikai érdekből – a pedagógusok nagyobb arányú béremelése ellen dolgozzon.
– Gyakran elhangzott a baloldal részéről, hogy nem voltak egyeztetések a pedagógusszervezetek és a kormány között. Mi igaz ebből?
– Soha annyi egyeztetés nem volt egyetlen oktatási törvénymódosítás kapcsán, mint most. Több tízezer pedagógus digitálisan válaszolt a Belügyminisztériumnak, és átfogó szakmai egyeztetés is volt az összes érdemi szervezettel. Ezek alapján nyújtottuk be például úgy a törvényjavaslatot, hogy a pedagógusok munkájának minősítését nem külső szakértők értékelése, nem a szülők véleménye vagy a diákok eredményeinek javulása alapján, hanem az iskolaigazgató és a munkaközösség-vezető megítélése alapján kell meghatározni. Több tucat helyen módosult a törvény a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek javaslatai alapján. Összesen húsznál is több egyeztetést tartottunk.
– Milyen eredményeket hozott, hogy az iskolák állami fenntartásba kerültek?
– Az iskolák állami fenntartásba vételének eredményességét a PISA-mérés is visszaigazolta. Egyrészről a legutóbbi mérésnél mind matematikából, mind szövegértésből, mind természettudományból javult a diákok eredménye. Másrészt a családi háttér teljesítményre gyakorolt negatív hatása 26 százalékról 19,1 százalékra csökkent az állami fenntartásba vétel óta. Azaz az iskola ma eredményesebben kompenzálja az otthonról hozott hátrányokat, mint egy évtizede. És ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a PISA-eredmények is. A magyar oktatási rendszert megbecsülni kell és nem lebecsülni. A baloldal láthatóan lebecsüli és kicserélné valamelyik Brüsszelben divatos másik modellre. Mi viszont erősítjük az iskolákat, és az elfogadott költségvetés szerint jövőre 393 milliárd forinttal fogunk többet költeni az oktatásra az ideinél, a háborús és szankciós válság ellenére is.
– Államtitkárként kiemelten foglalkozik a migráció és a határvédelem helyzetével is. Milyen következményekkel járna, ha Brüsszelnek sikerülne ráerőltetni a tagállamokra a migránskvóta tervét?
– Láttuk az elmúlt hetekben Franciaországban, hogy mi lesz abból, ha a migrációt szabadjára engedik. Magyarországon senki nem szeretne arra felkelni, mint Franciaországban az emberek, hogy egyik napról a másikra felgyújtották az autóját és több ezer boltot kifosztottak. Ha kontroll nélkül engednek bevándorlótársadalommá válni egyes országokat, akkor az ilyen állapotokat idézhet elő. A magyar határnál rendszeresen lövöldöznek a migránsok. Mi meg akarjuk őrizni azt a biztonságot, ami Magyarországon van. Éppen ezért ellenezzük az illegális migrációt, és nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy kívülről mondják meg nekünk, hogy kikkel éljünk együtt. Hárommillió-háromszázezren azt mondták, hogy erről csak a magyar emberek dönthetnek. Ezt a jogkört nem adjuk át sem Brüsszelnek, sem másoknak.
Minket a magyar emberek véleménye kötelez, és aki demokrata, az nem engedi ki a migrációról való döntés lehetőségét Magyarország kezéből.
– Milyen lehetőségei vannak Magyarországnak, hogy ne vegyék el a döntési lehetőségét és fellépjen a brüsszeli tervek ellen?
– Egyrészről továbbra is védeni fogjuk a külső határokat, és fenntartjuk azokat a jogszabályokat, amik védik Magyarországot az illegális migrációtól. Másrészről ellenezni fogunk minden olyan javaslatot, ami megkönnyíti és támogatja az illegális migrációt. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel most a kötelező és felső korlát nélküli elosztás mellett még migránsgettókat is ránk akar erőltetni, olyan országon belüli, nyitott táborokat, ahol a migránsok ezrével ki-bejárkálhatnak. Ez tönkretenné a magyar városokat.
– Hazánk hogyan tudja a jövőben is sikeresen fenntartani a déli határ védelmét?
– Magyarország eddig 650 milliárd forintot költött a déli határ védelmi rendszerének a kiépítésére és fenntartására. Ezzel az összeggel tartozik Brüsszel a magyar embereknek, ami évente legalább 30 milliárd forinttal emelkedik, hiszen minden évben ekkora a határvédelem költsége. A határvédelmet továbbra is fent fogjuk tartani, függetlenül attól, hogy Brüsszel ad hozzá forrást vagy sem. De minden alkalommal fontos felvetni, hogy a támogatás jár nekünk. Az idei évben már három közös nyilatkozat is volt, amikkel összesen tizenhat EU tagállam felszólította Brüsszelt arra, hogy járuljon hozzá a határvédelem költségeihez.
Mindezidáig Brüsszel teljesen süket volt ezekre a felhívásokra, tehát a tagállamok többségének a kérését Brüsszel nem hajlandó megfogadni. Kizárólag a migrációt támogató szervezeteket támogatják és az illegális migráció megállításának a költségeit nem hajlandók fedezni.
Mindeközben most Brüsszel újabb befizetéseket követel a tagállamoktól, hogy tovább tudják finanszírozni a migránsok betelepítését és a háborút.
