Ha az Európai Unió nem lép fel határozottan, akkor újabb migrációs hullám indulhat el Európa felé az iráni térségből – figyelmeztetett a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az „Újabb migrációs hullám közepén?” című pénteki konferencián, Budapesten.
Rétvári Bence az elsősorban az iráni konfliktus hatásait taglaló konferencián elmondta: az Európai Unió belügyi biztosának körleveléből az derül ki, hogy Brüsszel nem akarja megoldani a problémát, hanem marad a jelenlegi zsákutcában, és biztatást ad a migránsoknak arra, hogy elinduljanak Európa felé. Ezt támasztja alá, hogy az iráni helyzet kapcsán felszólították a tagállamokat: gyorsítsák fel a migrációs paktum végrehajtását.
Ezzel szemben a migrációs hullám megakadályozása érdekében az államtitkár szerint
az uniónak egyértelművé kell tennie, hogy a külső határokat teljesen lezárja. Emellett fel kellene függeszteni a migrációs paktumot, és dönteni kellene arról is, hogy nem vezetik be az eredetileg júniustól induló kvótarendszert.
Az uniós biztos leveléből az is kiderül, az EU kész arra, hogy adott esetben rendkívüli jogrend keretében akár migrációs veszélyhelyzetet is hirdessen, amellyel kizárnák annak lehetőségét, hogy valamely uniós tagállam elutasítsa a bevándorlók befogadását, vállalva a bírságot is – tette hozzá az államtitkár.
Hangsúlyozta: óriási veszély, de most még időben vagyunk. Az Európai Uniónak Magyarország felé is pozitív lépéseket kellene tennie;
Brüsszelnek el kellene ismernie a déli határkerítés jogosságát, eltörölnie az eddig kiszabott migrációs bírságot, és a déli határvédelmi költségének legalább a felét meg kellene térítenie hazánknak
– mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Kijelentette, elindult a brüsszeli nyomásgyakorlás, ezért olyan magyar vezetésre van szükség, amely nemet tud mondani ennek.
A konferencián Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta, „amit 2015 óta látunk, csak az előszele annak, ami ezután jöhet”.
Adatokon és példákon keresztül mutatta be az illegális bevándorlás okozta nyugat-európai helyzetet. Kifejtette, Brüsszelben csak tavaly 101 lövöldözést regisztráltak, március 23-án katonákat vezényeltek Brüsszel és Antwerpen utcáira, hogy megvédjék az ott élő zsidó közösségeket, Svédországban 2025 elején több mint harminc robbantásos merényletet követtek el, Franciaországban bár több iszlamista terroristát is elítéltek, ezeket a bűnözőket pár év után elengedik.
„Ennek ellenére a brüsszeli politikai fősodor nem akarja belső erőforrásokkal kezelni sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci bajokat, hanem a migrációban látják a megoldást” – emelte ki Dömötör Csaba. Közölte, „a migrációs paktum hajtómotorja a Tisza Pártot maga között tudható Európai Néppárt”.
Az európai parlamenti képviselő mindezek fényében leszögezte: „ki kell tartanunk az álláspontunk mellett, a fizikai és a jogi határzár mellett”.
Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, akinek a konferencián mutatták be „A migráció geostratégiája” című kötetét, a közép-ázsiai, valamint az afrikai helyzet kapcsán az ENSZ adatait idézte. Ezek azt mutatják, hogy Afganisztán, Pakisztán, Irak, Szíria lakossága robbanásszerűen nőtt 1950-től kezdve, de ugyanilyen folyamatok figyelhetők meg a szubszaharai térségben.
„Ezekben a társadalmakban a mediánéletkor húsz év alatt van”, és a népesség tovább fog növekedni évente 49 millió fővel, ami megfelel Spanyolország jelenlegi lakosságszámának. Mindezzel szemben az európai társadalom öregszik, a termékenységi ráta alacsony – közölte a főigazgató.
Kiemelte, a magyar kormány álláspontja a migrációt tekintve a statisztikán alapult, és első ránézésre tudta, hogy ez nem egy egyszerű menekültválság: a migránshullám mögött gazdasági és politikai okok húzódnak meg. Figyelmeztetett: sem az oroszok, sem Kína nem fog befogadni migránsokat, ahogy India sem, az egyetlen szelep Európa felé nyílik.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az afrikai kontinens kihívásairól elmondta: a szubszaharai világban évi tizenötmillió fiatal lép be a munkaerőpiacra, amely azonban a gyakorlatban nem létezik. A migrációt kiváltó veszélyek között említette a klímaválságot, a növekvő vízhiányt, és azon afrikai terrorcsoportok erősödését, amelyek már kvázi állami szereplőkké léptek elő.
„Kulcselem a határvédelem, ami nem olyan mint az időjárás, meg lehet állítani” – jelentette ki, megjegyezve, az Egyesült Államokban Donald Trump véget vetett a Latin-Amerikából indult migrációnak, amelynek aránya 93 százalékkal csökkent.
