Rétvári Bence arról beszélt, hogy nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő a kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta, ezért indokolt a közös emléknap a két diktatúra áldozatainak.

A két rendszerben közös a vagyonelkobzás, az ellehetetlenítés, a politikai perek, a munkatáborok és a vallásellenesség is

 

– tette hozzá az államtitkár.

Kiemelte, a cél, hogy végre ne legyen különbség áldozat és áldozat között annak alapján, hogy milyen ideológia miatt vették el valakinek a vagyonát vagy a jövőjét, és hogy ezeket az ideológiákat sem átmenteni, sem újracsomagolni, sem visszahozni ne lehessen sehol a világon.

A két ideológiához azonban a mai napig kettős mérce kapcsolódik, Európa nyugati felén ugyanis még mindig nem teljesen értik, mire is emlékezünk augusztus 23-án - jegyezte meg az államtitkár.

Szerinte ezt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság az emléknaphoz kapcsolódó közleményében az orosz-ukrán háború folytatására biztat, márpedig az áldozatok emléknapján „arról beszélni, hogy minél több áldozata legyen egy háborúnak, azt mutatja, hogy nem értették meg, miről szól ez a nap”.

További példaként említette Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnökének korábbi beszédét, amelyben az ellenzéki politikus azzal érvelt, hogy nem lehet egyenlőséget tenni a fasizmus és a kommunizmus közé, valamint, hogy a vörös csillag szociáldemokrata eredetű jelkép, amelynek betiltása oktalan.

Rétvári Bence azt is mondta, hogy pár évvel ezelőtt azt hittük, soha nem lesz már járvány, aztán jött a koronavírus. Azt is gondoltuk, hogy Európában már nem lesz háború, most pedig a szomszédunkban folyik egy háború.     

Ennek alapján ahhoz, hogy az olyan szélsőséges ideológiák mint a kommunizmus és a nácizmus, vagy ezek újracsomagolt változatai már soha többé nem térhessenek vissza, fontos kiállni a keresztény és nemzeti értékek mellett

 

– hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette, óvakodni kell azoktól az ideológiáktól, amelyek a kereszténység meghaladását hirdetik, mert ezek a 20. században embertelen léptékű pusztítást okoztak.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: az utóbbi években „egyre nagyobb erővel kísérleteznek (...), hogy elválasszák egymástól a kommunista és a náci ideológiát, mintha ennek a két aljas világnézetnek semmi köze nem lenne egymáshoz, mintha külön sarjadtak volna, külön utakon jártak volna és különbözne a természetük”.

Pedig „a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus baloldali, szocialista ideológia, kéz a kézben jártak és járnak, számíthattak és számítanak egymásra, egymásból építkeztek és építkeznek – fűzte hozzá a történész.

Schmidt Mária kijelentette, hogy csakis az emlékezés és az emlékeztetés óv meg bennünket attól, hogy újra diktatúrák és diktátorok uralma alá kerüljünk.

Ne törődjünk bele abba, hogy egyesek különbséget tesznek hóhér és hóhér között, ne engedjük, hogy akik csak az egyiktől szenvedtek, felmentést adjanak a kommunista hóhéroknak

 

– kérte a főigazgató.

Schmidt Mária azt mondta, hogy nyugaton Marxnak és Leninnek állítanak szobrot, ezzel pedig a nyugatiak „magukat akarják győztessé tenni, minket pedig vesztessé”, valamint meg akarnak „fosztani bennünket a kommunizmus felett aratott diadaltól”.

Ezzel azonban azt is ellehetetlenítik, hogy közös erkölcsi alapra épülő jövőben gondolkodhassunk velük - jegyezte meg.

A történész szólt arról is, hogy egy „nyelvpolitikai trükkel” akarják a kommunizmus eszméjét tehermentesíteni, amikor átnevezik szocializmusnak. Ezzel azt sugallják, hogy a kommunizmus egy jobb, igazságosabb világot akart, de csak a szocializmus valósult meg belőle, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Érdekes, hogy a nácizmussal kapcsolatban ilyen nyelvpolitikai megkülönböztetés fel sem merül

 

– mutatott rá Schmidt Mária.

Kiemelte, hogy a „fedőnevek” azonban nem téveszthetik meg azokat, akik a kommunizmusban éltek, mert ők pontosan tudták, hogy a kommunisták uralkodnak felettük.

„Nevezzük a dolgokat a nevükön: Magyarországon nem szocializmus, hanem kommunizmus volt”, az áldozatok emléke pedig megköveteli a tiszta, világos beszédet és a megalkuvás nélküli fellépést a kommunizmus és a nácizmus ellen is – mondta a főigazgató.

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját 2011 óta tartják - magyar-lengyel-litván kezdeményezésre - augusztus 23-án, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.