Rétvári Bence: A közgyűjteményeknek az oktatásban is szerepet kell vállalniuk

A közgyűjteményeknek az oktatásban is szerepet kell vállalniuk – hangsúlyozta a 39. Magyar Természettudományos Muzeológusok Találkozójának keddi, sajtónyilvános szakmai napján Budapesten a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára, a KDNP politikusa.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a Lázár Ervin programnak köszönhetően a diákok olyan, iskolán kívüli kulturális és tudományos programokon vehetnek részt, olyan élményekben részesülhetnek, amelyek akár a pályaválasztásukat is meghatározzák majd.

Mint hozzátette, 2024-től a középszintű érettségi természettudományos vizsgatárgyainak mindegyikénél a szóbeli vizsgára projektmunka elkészítése és bemutatása is választható lesz. A vizsgázók így egy komplex természettudományi munkát állíthatnak elő, ami a munkaerőpiaci kihívásokra is jobban felkészíti őket – közölte.

A BM államtitkára kiemelte, hogy az országos kompetenciamérésekbe 2021 óta a természettudományos terület is bekerült.

Elmondása szerint azonban jó visszajelzést adnak a nagy világversenyek is, hiszen a magyar diákok minden természettudományos területen az élmezőnyben vannak. Egy 58 országra kiterjedő felmérés szerint pedig matematikában a nyolcadikos magyar diákok bőven az átlag fölött teljesítenek matematikából és természettudományokból is – jegyezte meg.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy nagyon jól meg lehet találni az oktatási és múzeumi intézmények közötti együttműködés formáit, „a múzeumokban játszva tudnak tanulni a gyerekek” – fogalmazott.

Mindez azért is fontos, mert multinacionális cégek dollármilliárdokat fordítanak arra, hogy a gyerekeket virtuális világokba csábítsák, de mára olyan múzeumok várják a magyar fiatalokat, amelyek versenyképesek a mobiltelefonok nyújtotta szórakozási lehetőségekkel is – közölte Rétvári Bence.

Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára elmondta, az ENSZ Agenda 2030 programjában is kulcsfontosságú helyet tölt be a 4. Fenntartható Fejlődési Cél (SDG 4), amelynek egyik alcélja a fenntartható környezeti nevelés.

Mint hozzátette, Magyarország is felismerte: az oktatás minden szintjét be kell vonni ahhoz, hogy ez a cél sikeres lehessen.

Raisz Anikó elmondása szerint több kezdeményezés is indult ennek érdekében. Ilyen például a 2006-ban kezdődött Zöld Óvoda program, amelyhez mára csaknem 1100 óvoda csatlakozott, míg a BISEL (Bioindikáció az Iskolai Oktatásban) program némileg idősebbekhez, a 7-9. és a 10-12. évfolyamos diákokhoz szól.

A múzeumok egyaránt fontos szerepet töltenek be a tapasztalati és élményalapú tudásközvetítésben, valamint a látogatók cselekvésre ösztönzésében – emelte ki a TIM államtitkára.

Mint emlékeztetett, a közgyűjtemények a fiatalok megszólításának egészen széles tárházát alkalmazzák már, de cél a piaci szereplők bevonása is a fenntarthatóságra nevelésbe.

Talán soha nem volt ilyen fontos a környezetvédelem és a körforgásos gazdálkodás szerepe, mint a mostani, háborús helyzetben – hangsúlyozta Raisz Anikó.

A 39. Magyar Természettudományos Muzeológusok Találkozóját keddtől péntekig tartják meg Budapesten és Zircen a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) és az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma közös szervezésében.

Az idei konferencia központi témája: hogyan segíthetnek a természettudományi múzeumok, természetrajzi gyűjtemények Földünk aktuális környezeti problémáinak megértésében, a környezettudatosság elmélyítésében, egy élhető bolygó létrejöttében, a földi ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzésében.