Rétvári Bence: Közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján tartott pénteki megemlékezésen azt mondta, hogy Közép-Európa népei nem beáldozhatók a történelemben, vagyis sem a szovjet birodalomnak nem dobhatók oda különböző nemzetközi paktumokban, sem modern kori globális gazdasági letarolás helyszínei nem lehetnek. Kijelentette, hogy „a birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens, és országaink ne legyenek bevándorlóországok”.

Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én (KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence a Bem-szobornál összegyűlt lengyel és magyar ünneplők előtt kiemelte: a lengyelek és a magyarok nem birodalmi alattvalók, hanem szabad polgárok, egyaránt joguk van a szabadsághoz és a függetlenséghez, amit mindig ki is vívott a két nemzet, néha közösen.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a lengyelek és a magyarok nem megalkuvók, hanem szabadságszeretők, nem tűrik az elnyomást, hanem megkövetelik maguknak a tiszteletet, nem mások játékszerei, hanem önmaguk urai. Kijelentette, hogy egyenrangúságot követelünk, nem szeretjük, ha parancsolók és alattvalók vannak.

Mateus MorawieczkiCsizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) elnöke és Mateus Morawieczki lengyel miniszterelnök a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én (KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence idézte a mondást, miszerint nem engedünk a '48-ból, és azt mondta: amit 1848-ban az elődeink kivívtak és követeltek, azt ma is követeljük. Ez azt is jelenti, hogy nem kérünk a '49-ből, a forradalom és szabadságharc leverése utáni fenyegetésből, megtorlásból és uralkodásból.

Kölcsönös tisztelet jellemzi a lengyel-magyar együttműködést

Rétvári kitért arra is, hogy sok európai ország esetében a szomszédság viszályt, pusztítást jelent, de Magyarország és Lengyelország kapcsolatát a tisztelet és egymás segítése jellemzi. Az államtitkár szerint minden európai ország ma is példát vehet a lengyelek és a magyarok évszázados testvéri együttműködéséről, amely mindig a kölcsönös tiszteleten alapult. Kiemelte, hogy a lengyeleknek és a magyaroknak a történelemben számtalan közös küldetésük volt, és mivel most számos lengyel érkezett Budapestre, ezt azt jelzi, ismét közös küldetésük van. Hangsúlyozta, hogy a birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens, és országaink ne legyenek bevándorlóországok.

Azt mondta, hogy amelyik nemzet ismeri a múltját, büszke a kultúrájára, annak nem kell félnie a jövőtől.

Az ünnepség elején Mateus Morawieczki lengyel miniszterelnök koszorút helyezett el Bem József szobránál. A lengyel kormányfő köszöntőjében kiemelte: egy új jövőt szeretnének építeni, európai életminőséget biztosítani Magyarországon és Lengyelországban egyaránt.

a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezése a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én A Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezése a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én (KDNP fotó: Váli Miklós)

Rámutatott, a szabadság és igazságosság értelmezése nagyon hasonló a két államban, majd köszönetet mondott a résztvevőknek azért, hogy építik és szívükben hordozzák annak a stabil hazafias Lengyelországnak és Magyarországnak a képét, amely egész Európa pillére lehet.

Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) elnöke arról beszélt, hogy Európában most a szellemek és a lelkek ütközete folyik: a keresztény civilizáció két védőpajzsa, a lengyel és a magyar nép küzd az iszlámosodás és a bevándorláspolitika, a „pénzhatalmasok” felbérelt brüsszeli, szocliberális elitje ellen.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezése a fővárosi Bem téren 2019. március 15-énA Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezése a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én (KDNP fotó: Váli Miklós)

Csizmadia szerint az unió egyenrangú nemzetek szövetsége, és „soha nem lesz a neoliberális, nyílt társadalom beteg eszméjének szolgálója”.

Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője azt mondta, néhány hét múlva az európai polgárok döntenek Európa jövőjéről. Szerinte egy totalitárius Európa vízióját erőltetik ránk, amely nem veszi figyelembe egyes szuverén nemzetek akaratát. Hozzátette, hogy van ugyanakkor egy másik modell is, amelyben mindenki a saját zászlaja alatt képviseli a saját nemzetét.