Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára beszédet mond a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitóján (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

A Szent Imre Katolikus Általános Iskolában Németh László Gábor igazgató 386 diákot köszöntött a hivatalos évnyitón. Azt megelőzően ünnepélyes szentmisét tartott Kótai Róbert plébános, aki három gondolatszilánkot emelt ki: az alázatot, amely elengedhetetlen a tudományokban, a vezetésben; az ellenszolgáltatást nem váró szeretetet és azt a természetes közösséget, életformát, ahogyan, mint ezen az alkalmon is, az iskola közössége és a plébánia az egyház szívében együtt ünnepli az új tanév kezdetét.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

A felemelő és megható tanévnyitót megtisztelte jelenlétével RÉTVÁRI BENCE (KDNP) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára, Pánczél Károly (FIDESZ) országgyűlési képviselő és Szadai József Ráckeve Város polgármestere.

Németh László Gábor igazgató beszédet mond a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitóján (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

Rétvári Bence államtitkárt ismerősként üdvözölhettük városunkban, aki elmondta, hogy mindig örömmel jön Ráckevére, hiszen diákként a Kis-Duna vízén sokat evezett, de azóta is rendszeresen látogatja a nyári fesztiválokat, rendezvényeket a protokolláris megjelenéseken kívül. Kérésünkre a Ráckevei Újság számára külön interjút adott, amelyben tájékoztatott az idei tanév legfontosabb kormányintézkedéseiről.

Balról jobbra: Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Pánczél Károly (FIDESZ) országgyűlési képviselő, Szadai József Ráckeve Város polgármestere és Németh László Gábor igazgató  (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

 „Minden irányból igyekszünk az oktatást fejleszteni. Ennek egyik része az iskola épületeinek felújítása, hiszen 80+40 milliárd forintból közel 400 intézményben valósul meg valamilyen fejlesztés, pl. közel 34 ezer informatikai eszközt juttatunk el az iskolákba. Ha csak az állami forrásból lebonyolított iskolai beruházásokat nézem, 2014 óta 64 milliárd forintot költöttünk többletként növelve évről évre.  Ezenkívül, a legnagyobb mértékben a pedagógusbérekre fordítható keret nőtt, hiszen az elmúlt években átlagosan 50 százalékos béremelés valósult meg, amely azt jelenti, hogy évente most már 355 milliárd forinttal többet fordítunk erre a célra a költségvetésből, mint amennyit az állam, az önkormányzatok jutattak 2010-ben, és ez így lesz jövőre is.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

Szeretnénk a családokat az iskolakezdéskor több irányból is segíteni. Elsőször is úgy, hogy az idén 1 millióan kapnak ingyenesen tankönyveket, jövőre pedig az összes magyarországi diák, alsós, felsős, középiskolás, mindenki térítésmentes tankönyv ellátásban részesül.  Ez annak köszönhető, hogy átalakítottuk a tankönyv előállításának, kiszállításának rendszerét. Mindezek most már állami felelősségvállalás mellett zajlanak, így tudjuk a magas minőséget is garantálni és azt, hogy ez nem kerül a családoknak évről évre többe és többe. Amikor ezt privatizálták, akkor pár év alatt 70 %-kal emelkedtek a tankönyvárak. Mi 40 %-kal tudtuk csökkenteni az előállítás költségeit, és összességében a maradék árat, a 14 milliárd forintot jövőre már az állam állja a családok helyett.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

Ugyanígy igyekszünk segíteni azzal, hogy a KRESZ tanfolyam és vizsga, valamint az első sikeres nyelvvizsga árát is megtéríti az állam.  Európában, sőt világszerte szinte példaértékű módon azt is finanszírozzuk, hogy a 9. és 11. osztályos diákok kétszer két hétre idegen nyelvi környezetben nyelvi kurzuson vehessenek részt külföldön, anyanyelvi környezetben, tehát a lehető legnagyobb motiváció mellett a legideálisabb körülmények között sajátítsanak el legalább egy idegen nyelvet. Ez azért is fontos, mert ma ahhoz, hogy valaki boldoguljon Magyarországon, például egy nemzetközi cégnél karriert tudjon építeni, annak elengedhetetlen feltétele az idegen nyelvtudás.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon a vezetői pozíciókat magyar emberek töltsék majd be, nem pedig a külföldi cégek által külföldről idehozott vezetők. Célunk, hogy ne csak a beosztottak, hanem a vezetők is minél nagyobb arányban magyar emberek legyenek, sőt utána a cégek nemzetközi vezetésében is minél több magyar kerüljön be. Elmondhatjuk tehát, hogy a 2010-es költségvetéshez viszonyítva az látható, hogy 2020-ban 645 milliárddal bővülnek az oktatásra fordított források. Ezért stabilan és biztonságosabban indulhat a 2019/2020-as tanév.”

A pedagógus hiányra vonatkozó kérdésünkre államtitkár úr így felelt: „Sajnos minden nyáron az ellenzéki médiában arról olvashatunk, hallhatunk, hogy mekkora hiány van a pályán. A liberális gondolkodásnak a legnagyobb ellenfele a valóság és a számok, azért érdemes ezek mögé nézni. Ha megnézzük, hogy mennyien jelentkeztek pedagógusképzésre 2010-ben, akkor látjuk, hogy 15.663 fő, ezzel szemben 2019-ben 17.394 fő, tehát jóval többen. Magasabb a hallgatók közül a pedagógus képzésű állami ösztöndíjasok aránya is, ami 2010-ben 7,5 % volt, most pedig 13%. Meg kell nézni az iskolákban a pedagógusok és a diákok száma közötti arányt is.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

Láthatjuk, hogy Európában átlagosan 13 diák jut egy tanárra, Magyarországon 2010-ben 11,5 diák jutott, most pedig 10,4 tanuló.  Ez érezhetően kevesebb, mint 2010-ben, ezért egy diákra nagyobb figyelmet lehet fordítani. Érezhetően előrébb léptünk e téren is, hiszen a sajnálatosan csökkenő gyerekszám mellett a pedagógus létszám nem csökkent, nem is stagnált, hanem még növekedett is érezhető mértékben.

Nyilván a számok mögé nem néző politikai motiváltságú újságírók és politikusok riogatnak a „rettenetes pedagógushiánnyal”, hiszen 2 évvel ezelőtt szerintük 4000 tanár hiányzott a rendszerből, most 1500 fő.

Ma Magyarországon egy tanítási héten egy tanárnak átlagosan  kevesebb, mint egy tanórán kell helyettesítenie valamilyen kollégáját, de ebben benne van az is, akinek az állása nincs betöltve, és az is, aki beteg vagy valamilyen egyéb okból nem tudott bemenni tanítani. Ha olyan óriási lenne a pedagógushiány, mint amilyen víziókat fest fel az ellenzék, akkor ez a szám is nyilván sokkal magasabb lenne.

Persze vannak olyan területek, ahol nehezebb szaktanárt találni, de ezért indítottuk be a Klebelsberg-ösztöndíjat, hogy azokban a régiókban, ahol ez előfordul, ennek az ösztöndíjnak a segítségével megszerezhessék képzettségüket és el tudjanak helyezkedni. A 300 legnehezebb helyzetben lévő település érdekében a kormány külön stratégiát dolgozott ki, amelynek fontos lépései vannak. Az első évben ez a törekvés több mint 30 településsel kezdődik, amelybe bevonjuk a Máltai Szeretetszolgálatot is. Bízunk benne, hogy ezeken a településeken az ott működő egészségügyi, oktatási, szociális, bűnözési átlagnál rosszabb értékeket ezzel a törekvésünkkel javítani tudjuk. Olyan többletet kínálunk ezeknek a nehéz helyzetű falvaknak, községeknek a szeretetszolgálatokkal együttműködve, amelyek ezt a hátrányt képesek ledolgozni.

A ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanévnyitója (Ráckeve, 2019.09.02. KDNP fotó: Váli Miklós)

A gyermekétkeztetési támogatással kapcsolatosan Rétvári Bence államtitkár kifejtette: „Senki nem tehet arról, hogy milyen családba születik, tehetősbe vagy szegénybe. Emlékszünk 2010 előtt hányszor lehetett hallani, hogy a gyermek úgy indult el az iskolába, nem volt reggelije, vagy a nyári szünetben, a kisebb iskolai szünetekben is probléma volt számára a rendszeres étkezés, gondoskodás. Ezért mi kimondtuk, hogy amit a gyermek nem kap meg otthonról, azt az állam próbálja kipótolni, hiszen ők nem tehetnek a körülményeikről.

Bővítettük a szociális gyermekétkeztetés forrásait, így a 2010-es 29 milliárd forintot 82 milliárdra növeltük, tehát 2,5-szeresére emelkedett az a forrás, amelyből a gyermekek számára ingyenes étkezést tudunk biztosítani. Ez a növelt összeg azt jelenti, hogy bölcsődében, óvodában szélesítettük a jogosultak körét, így a napi nyersanyag keret ma már jóval magasabb összeg, akár másfélszeres is lehet. Az egynapi költségkeret is nőtt, amiből egészségesebb ételeket tudnak a gyermekeknek biztosítani, több napon át is jár, akár a nyári szünetben, akár a téli, tavaszi, őszi szünetekben is.

Utolsóként az egyházi iskolák fontosságát emelte ki Rétvári Bence: „Ha megnézzük, hogy pl. a katolikus iskolák aránya mennyi volt az államosítás előtt és most… még mindig csak fele arányban vannak jelen a magyar oktatásban, pedig az egyház számára mindig fontos volt a hitélet után az oktatásban, gyógyításban, szociális ellátásban való részvétel. Emlékszünk még arra, hogy 2010 előtt kettős mércét alkalmaztak, hiszen az egyházi iskolák diákjai kevesebb állami támogatásban részesültek, pedig ugyanolyan adófizető szülők gyermekei voltak. Mi ezt az igazságtalanságot megszüntettük, ugyanolyan finanszírozást adunk az egyházi iskolások számára.

Magyarországon az egyházi iskoláknak ezer éves hagyománya van, és úgy gondoljuk, hogy éppen ezért stabil jövője is. Fontos, hogy erős, keresztény kultúrájú Magyarország számára az egyházi iskolák is ki tudjanak bontakozni, ezért érezhetően évről évre nagyobb az érdeklődés ezek után az iskolák iránt. Az állam ebben nem a konkurenciát látja, hanem az együttműködő partnert, amelyet az Alaptörvényben is rögzítettünk: a közös cél érdekében az állam és az egyház, ha különváltan is, de ezekben a fontos pilléreken mindenképpen együttműködik, mert mi nem azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt.”