Magyarország érdeke, hogy minél több nyugat-balkáni ország minél hamarabb az Európai Unió (EU) tagja legyen – jelentette ki Rétvári Bence belügyminisztériumi parlamenti államtitkár, a KDNP politikusa az MTI-nek csütörtökön Tiranából adott telefonos interjújában.
A politikus a berlini folyamatnak, vagyis a nyugat-balkáni országok és az EU-tagállamok közös tárgyalási sorozatának albániai ülésén vett részt. A berlini folyamat célja elősegíteni a nyugat-balkáni országok európai integrációját, ezen belül a belügyminiszterek ülése egy új formáció.
A 20 állam és nemzetközi szervezet, például az Interpol részvételével tartott tiranai találkozón több nyugat-balkáni ország jelezte: már évek óta teljesítették az EU csatlakozási feltételeit, és türelmetlenül várják az előrelépést az integráció kérdésében.
Rétvári Bence hangsúlyozta:
Magyarország a kezdetektől fogva támogatja, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb az EU teljes jogú tagjai legyenek. Úgy vélte, az lenne igazságos, hogy azok az országok, amelyek már teljesítik a korábban megszabott feltételeket, azonnal csatlakozhassanak az EU-hoz.
A tiranai találkozón szóba került a nemzetközi rendőrségi és bűnügyi együttműködés, például a kiberbűnözéssel kapcsolatos adatmegosztás, de a leghangsúlyosabb téma az illegális migrációval szembeni fellépés volt.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU-s és a nyugat-balkáni országokban a szervezett bűnözést erősíti az illegális migráció, amely 2015 óta korábban nem is gondolt mértékű, kiemelkedően magas profitot biztosít az alvilágnak, ráadásul határokon átnyúló módon.
Rétvári Bence az illegális migrációval szembeni fellépés nemzetközi jó gyakorlataként a találkozó résztvevőinek figyelmébe ajánlotta a sikeres szerb, magyar és osztrák rendőrségi együttműködést. Ennek keretében a három ország rendőrei védik a szerb déli határszakaszt, ahol ennek köszönhetően érezhetően csökkent az illegális határátlépések száma és az embercsempészek tevékenységének a mértéke.
Az államtitkár az ülésen felvetette, hogy hasonló határrendészeti együttműködéseket kellene létrehozni az EU külső határain, például a bolgár-török és a görög-török határon is. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak ki kell fizetnie a külső határvédelem költségeit, mivel ez közös európai érdek, hiszen ha nem védik meg a külső határokat, akkor új belső határok jönnek létre.
Az ülésen több ország, így Nagy-Britannia és Németország képviselője is megerősítette, hogy a legtöbb EU-tagországban mindennapos nehézségeket okoz a rendőrségnek és a határrendészetnek az illegális migráció kezelése.
